Az év végére megtudhatjuk: mérséklődött-e Magyarországon az egyes becslések szerint évente ezermilliárd forintot mozgató korrupció. Idén ugyanis várhatóan mind az Állami Számvevőszék (ÁSZ), mind a Transparency International (TI) hazai szervezete közzéteszi a legújabb tapasztalatokat összegző tanulmányát. A korrupciós helyzetről beszámoló összefoglalók eltérő módszer szerint készülnek. Az ÁSZ a közszféra intézményeinek helyzetét tekinti át, a TI szakértőket kér fel a kritikusnak tartott kérdéskörök elemzésére.
A Transparency International idén tizenhárom területre koncentrál – tudtuk meg a szervezet vezetőjétől. Földes Ádám emlékeztetett rá, hogy a TI előző, 2007-es hasonló kutatása elsősorban a pártfinanszírozásnál, a közbeszerzésnél, az önkormányzatok gazdálkodásánál és az igazságszolgáltatásnál szorgalmazta a korrupció elleni mielőbbi fellépést. A szakember szerint korrupciós veszélyek leginkább a politika működésénél, a hatósági engedélyek kiadásánál és a közpénzek elköltésénél jelentkeznek. – Az utóbbi időszak büntetőeljárásai azt is megmutatták, hogy az állami, önkormányzati vagyon kezelése, s főleg az ingatlanok hasznosítása körül sincs minden rendben – fogalmazott Földes. A TI vezetőjétől megtudtuk, hogy a civil szervezet idei vizsgálata az utóbbi hónapokban meghozott korrupcióellenes intézkedéseket is igyekszik majd értékelni. A tanulmány így kitérhet a vesztegetések leleplezése érdekében létrehozott ügyészségi szakcsoportok munkájára, az elszámoltatási kormánybiztos tevékenységére, a közszférában folytatott megbízhatósági ellenőrzések elemzésére és a most formálódó új közbeszerzési törvény áttekintésére is. Földes Ádám üdvözölte a lépéseket, ugyanakkor közölte: szükség lenne egy átfogó korrupcióellenes stratégia kidolgozására. – A döntéshozók felülvizsgálhatnák a nyomozó hatóságok és más állami szervezetek együttműködési módszereit is – mondta a szakember, majd rámutatott: bíróság elé csak a vesztegetések, visszaélések töredéke kerül.
Miközben – a tapasztalatok szerint – nem minden kétes ügy kerül az ítélkező fórumok elé, a héten egy érdekes ügy tárgyalását kezdi meg a Fővárosi Bíróság. Az ügyészség vádirata szerint 2008 közepén egy férfi – az elsőrendű vádlott – azzal kereste meg az adóhatóságnál revizorként dolgozó ismerősét – a másodrendű vádlottat –, hogy hivatalos eljárást színlelve ijessze meg volt barátnőjét, méghozzá azzal: a hatóság kapott egy levelet, amiben az áll, hogy a nő cége nem fizette meg az áfát egy korábban eladott parfümszállítmány után, és az információ alapján adóhatósági eljárás indul a nő vállalkozása ellen. A férfi arra kérte ismerősét, ha a volt barátnője pénzt ajánl fel, azonnal fogadja el.
A revizor – vagyis a másodrendű vádlott – adóhivatali munkaviszonya 2008 júniusában megszűnt, ennek ellenére júliusban telefonon megkereste a nőt és az APEH munkatársaként mutatkozott be. A volt hivatalnok személyes találkozót kért, ahol – mint mondta – arról eshetne szó, miképpen kerülheti el a nő cége a hatósági eljárást. A találkozó végül összejött, s a másodrendű ex-APEH-os vádlott magával vitte a harmadrendű vádlottat, az adóhivatal egyik operatív ellenőrét. Mivel a nő az első találkozón nem mutatta meg vállalkozásának hivatalos iratait, újabb időpontot beszéltek meg. A harmadrendű vádlott kihasználta, hogy az adóhivatalban dolgozik, s az első találkozó után a hatósági adatbázisból jogosulatlanul megszerezte a nő cégének bevallását.
A második találkozón is az ex-APEH-os személy egyezkedett a nővel, közölve vele, 2,5 millió forintért elintézi, hogy megszűnjön a vizsgálat. A summát később kétmillióra csökkentette, s többször felhívta a nőt, azt kérdezgetve, fizet-e. Az áldozat állította: nincs pénze. Erre a vádlott az adóhivatali eljárás folytatását emlegette. A nő ezután elment a rendőrségre, ahol részletesen beszámolt az eseményekről. 2009 elején újabb találkozó következett, ahol a nő ismét az ex-APEH-os másodrendű vádlottal beszélt. A nő időt kért, mire az elkövető másfél millió forintra csökkentette az összeget, egyben jelezte: ha továbbra sem kap pénzt, a nő cégének üzleti partnerét is eljárás alá vonja, s vagyonosodási vizsgálatot indít. A megbeszélés végén az eseményeket a helyszínen figyelő rendőrök őrizetbe vették az ex-APEH-ost, aki az ügyészség szerint hivatalos személyi jelleg színlelésével elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettét – tettesként – valósította meg. A vád állítja: a nő korábbi barátja – az elsőrendű vádlott – felbujtó, a céges bevallást jogosulatlanul megszerző akkori APEH-os operatív ellenőr, a harmadrendű vádlott pedig bűnsegéd volt.
origo.hu
Magyar diákokat fenyegettek meg iszlamisták
