A három kutatónak sikerült azonosítania a szervek fejlődését, illetve a sejtek önpusztító folyamatát befolyásoló legfontosabb géneket. A felfedezések új fénybe helyezték bizonyos betegségek kialakulását, az AIDS-et, a hűdéses rohamokat és az idegsorvadásos kórképeket is beleértve – adta hírül az MTI.
A 75 éves Sydney Brenner, a kaliforniai Berkely Egyetem Sejttudományi Intézetének kutatója új utakat nyitott azzal, hogy bebizonyította: a különböző sejtmutációk meghatározott génekhez kötődnek, s azok génspecifikus módon alakítják az egyes szervek fejlődését. A 60 esztendős John E. Sulston a cambridge-i egyetemen – férgeken kísérletezve – elsőként azonosította a sejthalál folyamatát befolyásoló mutáns gént. Az 55 esztendős amerikai H. Robert Horvitz, az amerikai Massachusetts Institute of Technology munkatársa kísérleteivel rávilágított az egyes sejtek kölcsönhatására a sejthalál folyamatában, és bebizonyította, hogy ugyanazok a gének működnek az emberi szervezetben is.
Magyar, illetve magyar származású tudósok ez idáig háromszor kaptak orvosi Nobel-díjat. 1914-ben Bárány Róbert, 1937-ben Szent-Györgyi Albert, 1961-ben pedig Békésy György.
A sejthalál természetes folyamat: mind a túl sok, mind a túl kevés elhalt sejt betegségek forrása lehet. A rák (karcinóma) esetében például a beteg sejtek elpusztítása nem elég gyors ütemű. A sejtpusztulás folyamatát a Nobel-díjasok egy különleges fonálféreg, a Caenorhabditis elegans segítségével tanulmányozták. A mintegy egy milliméter hosszúságú apró lényt Sydney Brenner még a 60-as években választotta ki kutatásai „alanyává”.
Christiane Nüsslein-Volhard, az orvosi Nobel-díj 1995. évi kitüntetettje a német hírügynökségnek nyilatkozva csodálatra méltónak nevezte brit és amerikai kollégái munkáját: ha például John Sulston nem végezte volna el olyan alaposan a fonalféreg géntérképének felállítását, akkor nem lehetett volna egyhamar megfejteni az emberi genomot sem.
vízimadár
Eltűnt egy hatalmas tó Magyarországról
