Milyen eredményeket ért el az utóbbi négy esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal?
– A legfontosabb munkája az volt a hivatalnak, hogy felkészüljön az európai uniós (EU) követelmények teljesítésére. Ez a fejezet mára lezárult, amelynek utolsó momentuma az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) értékelése volt, amely a KSH felkészülését jónak ítélte. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek további teendőink, hiszen az európai statisztikai rendszer önmagában is mozgásban van, ami folyamatos igényváltozással, újabb és újabb tennivalókkal jár. Azonban nem elhanyagolható az sem, hogy javult a tájékoztatásunk színvonala és az adatminőség is. Ez leginkább azon mérhető le, hogy csökken a különbség az előzetes és végleges adatok között. Sőt a legnagyobb adatfelvételeken, mint a népszámlálás, az általános mezőgazdasági összeírás, illetve a szőlő- és gyümölcsösszeírás is, túl vagyunk. A visszajelzések szerint mindhárom munka jól sikerült. A kisebbségekre vonatkozó adatok – amelyeket már az önkormányzati választásokkor lehetett használni – és a vallási hovatartozásról készített felméréseink is megjelentek. Sőt, a népszámlálási adatok alapján a kistérségek felülvizsgálatára vonatkozó munkát – amelyet a jövő évre tervezünk – is elkezdjük. Az Eurostat és a kanadai statisztikai hivatal által készített elemzésben is szerepelt, hogy a KSH politikailag független, önálló, szakmailag megalapozott, nemzeti intézmény. Úgy érzékeljük, hogy mind a külföldi, mind a hazai felhasználói megítélés alapján egyre inkább az a vélemény, hogy a KSH szigorú szakmai alapokon álló intézmény, amelynek semmiféle pártkötődése nincs.
– Ezt garantálja a hatéves elnöki kinevezése is.
– Az EU-ban teljesen természetes, hogy a tagországok statisztikai hivatalaiban nincs helye a politikának. Emiatt volt különösen fontos szerepe annak az unió által is elvárt törvénymódosításnak, amely 1999-ben született és a KSH elnökének és helyetteseinek hat évre szóló kinevezéséről rendelkezett. Ez az időtartam átnyúlik egy-egy választási perióduson. Ezzel azt kívánta garantálni a törvényhozó, hogy a KSH vezető posztja ne politikai, hanem egyértelműen szakmai poszt legyen.
– Az idén először a parlament részére készített jelentésük nem egy évről szól.
– Valóban, az idei esztendőben sikerült elkészítenünk egy olyan kiadványt – Magyarország 1990–2001 címmel –, amely 1990-től kezdődően 12 évet ölel fel azért, hogy átíveljen a különböző kormányzati ciklusokon, s az alapvető tendenciákat a politikai kurzusoktól függetlenül jól lehessen látni. Az eddigi visszajelzések alapján ez a kiadvány kedvező fogadtatásra talált, mert egy viszonylag hosszú idősort tartalmaz, pontosan jelölve azt, hogy mit mihez viszonyítunk, s így elkerülhető minden félreértés.
– Milyen új feladatok várnak a jövőben a hivatalra?
– Véleményem szerint a legnagyobb feladat a külkereskedelmi statisztika átalakítása lesz, amely nemrégiben került át teljes egészében a KSH-hoz. Ezt mindenképpen meg kell tennünk, hiszen az EU-ba történő belépésünk után megszűnnek a vámhatárok, így a váminformációkra már nem építhetünk. Éppen ezért már most tervezni kell azt, hogyan fog mindez funkcionálni az EU teljesen más feltételei között. Ám az új típusú adatfeldolgozáshoz szükséges rendszert mindaddig nem tudjuk adaptálni, amíg nem vagyunk az unió tagjai.
– A közelmúltban két átvilágítás is zajlott a hivatalnál. Az egyiket az Eurostat, a másikat a kanadai statisztikai hivatal végezte. Az általuk javasolt változtatások végrehajtásában hol tart a KSH?
– Jelentős előrelépések történtek. A kanadai átvilágítás után öt területen kezdtük el a vizsgálódást, öt önálló munkacsoportot hoztunk létre, s ezek a problémafeltáró-elemző munkájukat lényegében már be is fejezték, jelenleg zárójelentéseiket készítik. Úgy látom, hogy három fő terület van, amelyre végrehajtás-orientált teamet kell létrehozni, s ebből az egyik az adatgyűjtések felülvizsgálatával kapcsolatos. Ez az egész Országos statisztika adatgyűjtési program (Osap) rendszer megújítását, és ezzel párhuzamosan az Országos Statisztikai Tanács (OST) szerepének átgondolását jelenti. A kanadai átvilágítás során azzal a kritikával illették az OST-t, hogy nem elég határozottan foglal állást különböző kérdésekben. A másik team az adatgyűjtési technikák korszerűsítésével fog foglalkozni. Azt a saját felismerést és külső kritikát, miszerint az információs társadalom időszakában a KSH statisztikai adatgyűjtése korszerűtlen – hiszen továbbra is a hagyományos nyomtatott kérdőívek postai úton történő kiküldése, majd golyóstollal való kitöltése és ezután a számítógépe való bejuttatása történik –, el kell fogadnunk. Ezért elhatároztuk, hogy bevezetjük azokat a korszerű módszereket, amelyeket ma már a fejlett országokban igen széleskörűen alkalmaznak. Ilyen az elektronikus, a telefonos és a hordozható számítógépes adatgyűjtés. Ezek jóval gyorsabbak és korszerűbbek az eddigieknél, illetve bizonyos munkakörökben élőmunka-kiváltók is. A harmadik fő terület, ahol tovább kívánunk lépni, az egyes feladatok költségigényének a felmérése, a költségelszámolási rendszer megújítása, amely nem várathat tovább magára, mert a hatékony gazdálkodás és működés csak így biztosítható. Egy olyan kalkulációs rendszert kell kialakítani, amelyből világosan meg lehet állapítani, hogy az egyes feladatok mennyibe kerülnek a hivatal számára.
– Miért fontos ennyire a meglévő lehetőségek feltárása?
– Azért, hogy minél hatékonyabban és eredményesebben végezhessük a feladatainkat, s meg tudjunk felelni az új igényeknek, elvárásoknak. Célunk az is, hogy egyre több információt, kiadványt ingyen tudjunk adni a felhasználóinknak. A bevételek pótlásához természetesen költségvetési támogatásra is szükségünk lesz. Az EU-csatlakozásból adódó további feladatok is egyre inkább arra kényszerítenek minket, hogy a költségvetési források mellett az összes lehetséges tartalékunkat feltárjuk. Az elmúlt években sok fiatal, diplomás szakember érkezett hozzánk, akiket szintén szeretnénk kreatív munkával és megfelelő bérezéssel megtartani.
– Hol tart a KSH a GDP-számítás korszerűsítésével?
– Ezzel sajnos lassabban haladunk, mint szeretnénk. A negyedéves GDP-számítások (bruttó hazai termék) fejlesztése holland együttműködéssel folyik. Most a szükséges szoftver kidolgozása és beüzemelése zajlik, aminek eredményeképpen a jövő év első felétől várhatók jelentősebb eredmények. Ennek egyik fontos eleme, hogy a negyedéves GDP pontosságán javítson. Ugyancsak lényeges fejlődés érezhető a szezonális kiigazítások terén, amit egyre több helyen alkalmaznak. Ettől az évtől már közöljük a szezonálisan kiigazított GDP-számítások eredményét is. Az idősorok visszamenőleges homogenizálása a vártnál nehezebben halad. Ugyanakkor itt is meg kell említenem a Magyarország 1990–2001 című kiadványunkat, amely az idén csaknem komplett 1989– 2001-es idősorral jelent meg. Úgy vélem, e téren az adattárház beindítása fog jelentős változásokat eredményezni, hiszen sem logikája, sem szerkezete nem tűri meg azt, hogy egy jelenségre két vagy több egymással meg nem egyező adat legyen.
– Úgy tudom, a közelmúltban svéd vendégei voltak. Miről tárgyaltak?
– Valóban, a svéd statisztikai hivatal elnöke járt nálunk, akivel a kétoldalú együttműködés lehetőségeiről tárgyaltunk. Azt tekintettük át, hogy Magyarország hogyan áll azzal a 19 rövid távú konjunktúraindikátorral, amelyek nagy jelentőségűek az Európai Központi Bank (EKB) adatigénye szempontjából. Ugyanis az EU és az euró igen jelentős versenyhelyzetben van az USA-val és a dollárral. Az európai statisztikusoknak az a feladata, hogy olyan információs bázist teremtsenek az EKB számára, mint amit az amerikaiak tudnak a központi jegybank szerepét betöltő Fednek. Ennek kapcsán dolgozták ki azt a 19 rövid távú konjunktúramutatót, amely a tagországok számára 2003-tól már kötelező lesz. Természetesen a jelölt országoktól is ezt fogják elvárni, éppen ezért azt tekintettük át, hogy ha mi 2004-ben csatlakozunk az EU-hoz, miként tudjuk ezeket az elvárásokat teljesíteni. Az derült ki, hogy a 19 konjunktúramutató közül 14-et már most is tudnánk produkálni, s csak öt esetében vannak pótolnivalóink.
– Az elmúlt hónapban a KSH rendezte meg a turizmusstatisztikával foglalkozó nemzetközi fórumot. Miért kapott kiemelt szerepet ez a kérdés?
– A rendezvénynek – amelyet az OECD, az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat és a KSH szervezett – először adott otthont kelet-közép-európai ország. A témák között volt a turizmus szerepe és súlya a nemzetgazdaságban, az ágazat szatellitszámlái, a turizmus és foglalkoztatottság, illetve az ágazat regionális kérdései. Központi kérdés volt az idegenforgalom szatellitszámlájának kérdése, amely a turizmus gazdasági teljesítményének meghatározását célozza. Ugyanis a szatellitszámlák segítségével számíthatók ki a GDP-statisztika többi eleméhez, így a nemzeti számlákhoz illeszkedő idegenforgalmi statisztikai adatok is. Ennek kiszámítására minden országnak fel kell készülnie, nálunk azonban egy lépéssel több munkát jelent mindez. Hiszen ma még nincs pontos információnk arról, hogy a külföldiek például mennyit és mire költenek az országban. Az eddigiekben a turizmusstatisztika a folyó fizetési mérleg öszszeállítása kapcsán a Magyar Nemzeti Bank feladata volt. Jobb híján a devizaszámlák egyenlege alapján próbáltak erre vonatkozó becsléseket adni. Az elmúlt időszakban a KSH kapta meg ezt a feladatot is, így megindult a turizmusra vonatkozó adatgyűjtés két ágon, amely egyfelől a külföldiek bejövetelének, másfelől a belföldiek kiutazásának költését méri. A KSH-nak ennek az egyenlegét kell majd meghatároznia. Ez a fajta adatfelvétel a jövő év elejétől elkezdődik, s ezek összesítése után lehet pontos adatokat kapni. A konferencián pedig e kérdéskör részleteit tárgyaltuk meg. Látni kell, hogy ez a terület nagyon fontos, hiszen a turizmus egy igen jelentős bevételi forrást jelent a központi költségvetés számára, még egy olyan depresszív időszakban is, amelyben jelenleg van az ágazat.
– Mint az államháztartási statisztika módszertanáért felelős intézménynél, hogyan mutatkozik meg a költségvetési hiány elszaladása?
– Úgy gondolom, hogy ennek a költségvetési hiánynak, amely ebben az esztendőben ilyen magas értékűre váltott, több eleme is van. Az egyik: a 2002-es esztendő rendkívüli évnek számít abban az értelemben, hogy választási év volt. S ha visszatekintünk, látható, hogy a választási esztendőkben mindig elszalad a költségvetés, mert ilyenkor a kormányzatok mindig a választópolgárok kedvében próbálnak járni. A másik elem azzal kapcsolatos: az új kormány hitet tett amellett, hogy elfogadja az EU ajánlásainak megfelelő statisztikai számbavételt, amely a ESA 95 nevű alapelveknek felel meg. Ez azt jelenti, hogy bizonyos olyan tételek is hiányként szerepelnek a költségvetésben, amelyek a korábbi elszámolásokban nem voltak benne. A statisztikai rendszer számára ez egy örvendetes változás, mert így végre lehetőség van arra, hogy az egész államháztartási statisztikát teljes egészében rendbe tegye az EU-előírásoknak mindenben megfelelő módon. Eldöntöttük azt is, az ESA 95-höz összeállítunk egy módszertani útmutatót, amely segítséget nyújt az érintettek számára abban, hogy miként kell értelmezni azt, mi tartozik bele a költségvetésbe, mi nem, mit hogyan kell elszámolni, s ezeket az irányelveket már jövő tavaszra el is készítjük.
– Az utóbbi hetek eseményei közé tartozott, hogy az IBM bejelentette: kivonul Magyarországról. Véleménye szerint milyen volumenű exportcsökkenéssel járhat a multinacionális cégek esetleges további kivonulása a hazai gazdaságból?
– Ma még nem lehet pontosan látni, hogy ez egy egyszeri eset, vagy egy folyamat kezdete. Illetve csak a kedvezőtlen konjunkturális helyzet következménye. Azt sem lehet még látni, hogy egy esetleges struktúraváltás alakul-e ki, ami azt jelenti, hogy bizonyos multik ugyan elmennek, de helyükbe mások jönnek. Az azonban kétségkívül igaz, hogy bizonyos jelzésértéke van az IBM gyárbezárásának, ez pedig azt igazolja, amire már több éve én is és más szakértők is felhívtuk a figyelmet. Tudniillik, hogy a magyar gazdaság növekedése, fejlődése és versenyképessége sebezhető és sérülékeny, mert az alacsony béreken, adókedvezményeken és a leértékelési politikán, tehát átmeneti tételeken alapul. Ezek közül ma már egyik sincs meg – haladva az EU felé –, hiszen a rendszerváltozás óta a bérek is jelentősen emelkedtek Magyarországon, az EU-ban pedig adókedvezményeket már nem lehet adni. Nincs forintleértékelődés, sőt ellenkezőleg: a forint felértékelődése zajlik, s mindennek a folyománya az, hogy az előbb taglalt versenyelőnyünket elveszítettük. Mindenképpen szükséges, hogy a gazdaságpolitika megtalálja azokat az új kitörési pontokat, ahol az ország versenyképességét javítani lehet ezen új körülmények között is. Ha ez sikerül, akkor a multik kivonulása nem lesz tartós folyamat. Véleményem szerint rövid távon semmiképp nem várható élénkülés, ennek következtében nem nagyon lehet számítani arra, hogy ezek a külső motorok most felpörögjenek és képesek legyenek felfelé húzni a magyar gazdaságot.
Mellár Tamás (1954) a közgazdaság-tudományok kandidátusa. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen (JPTE) végzett 1977-ben. 1977–78 között a Videotonnál dolgozott, majd 1978–1990 között a JPTE-n a közgazdasági karon oktatott. 1988–89-ben a Princeton Egyetemen volt vendégoktató. 1991–92-ben a Privatizációs Kutatóintézet tudományos igazgatója volt, 1991–94-ben kormány-főtanácsadó volt a Miniszterelnöki Hivatal kabinetirodáján. 1992–98 között a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem docense volt, 1998-tól egyetemi tanára. 1998-tól a KSH elnöke. Hetvenhét szakcikk és öt tankönyv szerzője. 1989-től az MDF tagja, 1996–98 között az országos választmány tagja.
Erdőtűz pusztít a Grand Canyonban + videó
