A T. Ház előtt az EU-csatlakozás

A kormány az ellenzék segítségét kérte a Fidesz által kezdeményezett EU-csatlakozási, tegnapi parlamenti vitanapon. Megkezdődött a polémia az alkotmánymódosításokról is. Az igazságügy-miniszter bejelentette: a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a csatlakozási szerződés előtt tartsanak népszavazást. A Fidesz vezérszónoka közölte, ne akarjunk többet adni az EU-nak, mint amennyit kérnek.

Segíti a kormány az ország európai uniós felzárkózását, de a saját forrásokat nem tudja pótolni – mondta el tegnap a parlamentben Medgyessy Péter miniszterelnök a Fidesz által kezdeményezett politikai vitanapon, amelynek témája az uniós csatlakozás volt. A miniszterelnök szerint „a csatlakozáshoz feltételeket kell teremteni, és nem feltételeket szabni”. Nem szívességet tesz az, aki a csatlakozást támogatja – jelentette ki –, mert az mindannyiunk érdeke. Hozzátette: olyan unióhoz kíván csatlakozni, ahol a magyar identitás erősödik.
A Fidesz megalakulása óta az uniós csatlakozást támogatja – hangsúlyozta Szájer József, a párt vezérszónoka. Hozzátette, örül, hogy az európai gondolat olyan erős, hogy azokat is magával ragadta, akik egykor a KGST lelkes hívei voltak. Csak egy erős, öntudatos, érdekeit érvényesíteni tudó Magyarország képes arra, hogy kihasználja a tagságból adódó lehetőségeket – fejtette ki Szájer. A belépésnek érződnie kell az itt élő emberek életkörülményeiben is – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra: a polgári kormány azt tűzte ki célul, hogy az ország a következő két évtizedben érje el az EU átlagát.
Szájer közölte: a közismerten jó francia kapcsolatokkal rendelkező kormányfő párizsi látogatásától azt várták, hogy kedvező irányba módosulnak az unió szűkmarkú ajánlatai, de azok jottányit sem változtak.
Az EU-felzárkózást kérte számon Varga Mihály (Fidesz) is. A volt pénzügyminiszter kijelentette: a jövő évi költségvetésben ennek nincs nyoma, mert a kormány drámai beruházás-visszafogást tervez.
Kovács László külügyminiszter kifejtette: Magyarország 2004 nyaráig, de nem feltétlenül 2004. január 1-jén csatlakozik az unióhoz. Ugyanakkor szerinte a szerves beilleszkedés még eltart néhány évig. Minden párttól azt kérte: nemzetközi kapcsolataik segítségével tegyenek meg mindent a csatlakozási feltételek javítása érdekében. Szájer József bejelentette: a Fidesz teljes nemzetközi kapcsolatrendszerét mozgósítja.
Lezsák Sándor (MDF) úgy vélte: nem Európához, hanem az Európai Unióhoz csatlakozunk. Magyarország ugyanis Európában van. Elhibázottnak tartotta azt a nézetet, hogy „nem feltételeket kell szabni, hanem feltételeket teljesíteni.”
Bárándy Péter igazságügy-miniszter az európai uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás parlamenti vitájában reményét fejezte ki, hogy tovább közelednek az álláspontok. Az ország szuverenitása kapcsán elmondta: csak a szükséges mértékig engedi át Magyarország a joggyakorlást az EU döntéshozó szerveinek.
Vastagh Pál, az MSZP vezérszónoka a nemzeti szuverenitásról való lemondás kapcsán azt mondta: kormány előterjesztése szerint ez nem lépi át a szükséges mértéket.
– Nem fogadható el az az elv, hogy az Európai Unió jogrendszeréből vezessük le a magyar alkotmányt, ennek fordítva kell történnie – jelentette ki Szájer József, a Fidesz vezérszónoka, hozzátéve, hogy az EU nem a KGST. Úgy fogalmazott: ne akarjunk többet adni, mint amennyit az unió kér.
Dávid Ibolya (MDF) az ügy nagyságához méltatlannak nevezte az alkotmánymódosítás eddigi menetét és a tervezet színvonalát. Eörsi Mátyás (SZDSZ) azt hangsúlyozta: számukra bármilyen kompromiszszumos megoldás elfogadható, amelynek eredményeként úgy módosul az alkotmány, hogy tavasszal csatlakozhatunk az EU-hoz.
*
A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós csatlakozási szerződést megelőzően tartsanak népszavazást a csatlakozásról – közölte Bárándy Péter egy kérdésre válaszolva tegnapi tájékoztatóján. Arra a felvetésre, hogy az unióból való esetleges kilépésről szóló népszavazást is tartalmazza a javaslat, közölte: úgy döntöttünk, hogy erről ne szóljunk, hiszen nincs olyan akarat, hogy ki akarjunk onnan lépni.
*
Az Országgyűlés nyolc állandó bizottsága elfogadta és általános vitára alkalmasnak találta a 2003. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az ellenzéki képviselők a döntés során tartózkodtak vagy nemmel szavaztak. A gazdasági bizottság ülésén Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke elmondta: a számvevők véleményükkel a kockázatokra szerették volna felhívni a figyelmet, valamint kitért arra is, hogy az átlagbevételt túltervezettnek tartják.