Antiszemitizmus: eltérő jelentések

Antiszemita közbeszéd Magyarországon, 2001 címmel a B’nai B’rith (Szövetség Fiai) Első Budapesti Közösség esszékötet formájában jelentette meg azokat a tavaly megjelent cikkeket, amelyeket antiszemitának ítélt. A megjelent írások (amelyeket Varga László és Gerő András szerkesztettek) témái között szerepel az iskolai holokauszt-emléknap, az úgynevezett Fradi– Fotex-ügy, az USA budapesti nagykövetének 2001. november 19-én elhangzott előadását követő polémia, a zámolyi romák esete, valamint ifjabb Hegedűs Loránt MIÉP-alelnök Ébresztő című lapban megjelent cikke. Szeszlér Tibor, a Szövetség Fiai nevű szervezet elnökségi tagja szerint a kötet célja, hogy tükröt tartson mindazok elé, akiket érint, vagy érdekel a közbeszéd Magyarországon. A kiadvány tiszteletpéldányát megküldik Bárándy Péter igazságügy-miniszternek, a nagyobb egyházak, illetve a nemzetközi szervezetek képviselőinek.
A Szövetség Fiaival szemben a zsidóság elleni előítéletekkel és bűncselekményekkel foglalkozó nemzetközi szervezet, a Rágalmazásellenes Liga legfrissebb jelentése szerint Magyarországon tavaly nem történt említésre méltó antiszemita megnyilvánulás. A szervezet New Yorkban működteti központját, de regionális bázisain keresztül világszerte feldolgozza a hozzájuk került információkat. Célja mindenekelőtt az antiszemitizmus, a gyűlöletkeltés, a rágalmazás és az ehhez kapcsolódó bűncselekmények nyilvánosságra hozása, valamint bemutatása. Kimutatásuk vastag könyvben jelent meg, amelyben a legcsekélyebb esetektől, vagyis az antiszemita falfirkáktól a legsúlyosabbakig, vagyis a támadásokig és a gyújtogatásokig mindent közölnek. Utoljára 1999-ben foglalkoztak Magyarországgal, amikor Csurka István politikai szereplését találták aggasztónak.