Kun Mihály vezérigazgató az esetleges privatizációval kapcsolatosan utalt arra: a magánosítás politikai döntés függvénye. Ebben a kérdésben a menedzsmentnek csupán véleménye és megérzése lehet. A vezérigazgató véleménye szerint egy ilyen lépés előtt mindenképpen meg kellene vizsgálni, hogy a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok esetében a tisztán magántulajdon, a százszázalékos állami tulajdon, esetleg a kettő ötvözete lenne-e a leghatékonyabb megoldás. Bárhogyan is dőljön el, minden bizonynyal nem csupán a fiskális szempontok alapján születik döntés. A mezőhegyesi állami tulajdonú gazdasággal kapcsolatos privatizációs lépést elő kell készíteni, négy szinten megvizsgálni, hogy a tulajdonosi kör változása milyen hatással lehet a részvénytársaság jövőjére. Mindenekelőtt a nyereség várható alakulására, az alkalmazotti egzisztencia változására. Fontos az is, hogyan változhat a társaság megbízhatósága tradicionális kereskedelmi partnerei körében, és a térség tőkevonzó képességének alakulására. A privatizáció menetét azért is kell nagyon alaposan végiggondolni, mert az agrártörténeti műemlék együttes hasznosítása igen fontos kérdés, amire a privatizáció önmagában még nem jelentene megoldást. Kun Mihály elmondta azt is, hogy a magyar mezőgazdasági üzemekhez hasonlóan a ménesbirtoknak is nagyobb tőkére van szüksége, ugyanis az Európai Unió mezőgazdasági ágazatában dolgozó állami birtokokhoz képest jelentős a tőkehiány, beruházási és forgótőkére egyaránt szüksége van.
Benedek Fülöp címzetes államtitkár a Magyar Nemzetnek arra a kérdésére, hogy előfordulhat-e a jövőben a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. privatizációja, elmondta: nincs esély arra, hogy egy éven belül magánkézbe kerüljön. A társaság jól működik. A gyors tulajdonváltás a gazdaság területe és vagyonállománya miatt sem indokolt. A mezőhegyesi gazdaságot önmagában biztosan nem privatizálják. Benedek Fülöp szakmai véleménye szerint a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt.-nek továbbra is a kincstári tulajdonban kell maradnia.
***
Tények és tervek. A társaság nyeresége 2001-ben 120 millió forint volt, idén pedig várhatóan 140 millió forint lesz. Az utóbbi három esztendőben megvalósított beruházások összege meghaladja az egymilliárd forintot. A vetőmag-feldolgozó üzemet EU-szintre fejlesztik, emellett a szántóföldi növénytermesztés gépesítését és az öntözésfejlesztést részesítették előnyben. A környezetvédelmi és további hatékonyságot növelő beruházásokhoz többletforrásokra, tőkeinjekcióra lenne szüksége a birtoknak.
Elképesztő dolgot talált a vámhatóság a csempészeknél
