A kis- és középvállalkozási (kkv) szektor fejlesztésére húszmilliárd, beruházásösztönzésre pedig 16,5 milliárd forintot ígérnek. Ez mekkora visszaesés a Széchenyi-terv hasonló forrásaihoz képest?
– Nem hasonlíthatóak össze a Széchenyi-tervben és a jövő évi költségvetésben, illetve az abban nem ilyen módon nevesített támogatási lehetőségek. Az új, Széchenyi vállalkozásfejlesztési program (SZVP) nemcsak a Széchenyi-terv vissza nem térítendő pályázati pénzeszközeit foglalja magában, hanem az uniós követelményeknek megfelelő tágabb eszközrendszert is. Az SZVP-ben van vissza nem térítendő és – főképp 2004-től – visszatérítendő támogatás is. Programunknak csak egy eleme a pályázati rendszer, ezenkívül része egy új technológiai felzárkóztatási hitelkonstrukció, amelyhez kamattámogatási hitellehetőség is kapcsolódik majd. Utóbbi célja, hogy ellensúlyozza azt a jelenséget, hogy a kisvállalkozások nagyobb hitelezési kockázatuk miatt ma csak magasabb kamattal – a bankok kockázati felárával – jutnak kölcsönhöz. A pályázati támogatások között hangsúlyeltolódás lesz: míg a Széchenyi-terv zömében beruházásokat támogatott, mi olyan szolgáltatások elterjedését ösztönözzük a kkv-szektorban, mint a marketing, a korszerű vállalatirányítási rendszerek, a menedzsmenttechnikák és a logisztika.
– Milyen konkrét kedvezményre számíthat a kkv-szektor?
– Tavaly óta működik a kisvállalkozások beruházási adókedvezménye, amellyel 2001-ben hatvanezer vállalkozó élt, megtakarítva összesen 82 milliárd forint adót. Újdonság lesz jövőre a fejlesztések utáni adómentes tartalékképzés lehetősége, amivel leginkább a kisvállalkozások élnek majd. 2003-ban indul az új, kedvezményes technológiai felzárkózási hitelkonstrukció is, valószínűleg a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) égisze alatt. Jövőre 120–150 milliárd forint ilyen kölcsön kihelyezése várható, amelyből körülbelül negyvenmilliárd forintot tesz majd ki a mikro- és kisvállalkozásoké.
– Most formálódik három-négy olyan kockázati tőketársaság, amely a kkv-szektor feltőkésítését segítené. Milyen szerepet szánnak ezeknek?
– A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi (KfP) Rt. és a Beszállítói Befektető (BB) Rt. feladata, hogy állami segédlettel a kis- és középvállalkozásokba fektessenek be annak érdekében, hogy a vállalkozások minél tőkeerősebbé váljanak. Időközben a KfP Rt. felügyelete a Pénzügyminisztériumtól átkerült a GKM-hez. A BB Rt.-nél tárgyalunk arról: ne csak az 50–250 milliós, hanem az 50 millió forintnál kisebb alaptőkéjű vállalkozásokkal is szerződhessenek, mert viszonylag kicsi a nagyobb alaptőkéjű kkv-k száma. E kockázatitőke-cégek tevékenységét mielőbb ki kell terjeszteni.
– Melyek lesznek a tárca által kiírandó új pályázatok alapelvei?
– A pályázati rendszerben is és általában a kkv-szektor támogatási politikájában négy prioritást határoztunk meg. Az első a versenyképesség növelése, a modernizáció, új termékek-technológiák fejlesztése. Ennek egy szelete a beruházások ösztönzése új hitelkonstrukcióval, ami összekapcsolódik azzal is, hogy a jövő évtől belép néhány új adózási eszköz mint az adómentes beruházási tartalékképzés lehetősége. A második a kis- és középvállalkozások EU-csatlakozásra való felkészítése. A minisztérium közreműködésével elkészült egy ingyenes oktatási program, ami kiadványokkal, képzésekkel, konferenciákkal szeretné megismertetni a vállalkozókkal a csatlakozás utáni feltételeket. Ide tartozik a nyelvi oktatás is. A harmadik prioritás az esélyek megteremtése, hogy bárki hozzáférhessen a támogatásokhoz, függetlenül attól, hogy budapesti vagy vidéki székhellyel működik-e az adott cég. A negyedik elem, hogy 2004-től a lehető legtöbb uniós forrást igénybe tudjuk venni. Ugyanis ekkortól több tízmilliárd forint pályázati pénz áll majd a kkv-k rendelkezésére, ám ezek eléréséhez jó projektek kellenek. A támogatások megismertetésében számítunk az IPOSZ, a kamarák, a vállalkozói érdekszövetségek, hálózatok segítségére. A GKM honlapján napokon belül megjelenik egy EU-integrációs weboldal is.
– A kkv-k támogatásában komoly szerepet játszott a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) mikrohitelprogramja is, ám ez átmenetileg leállt. Itt milyen reformok várhatók?
– Eddig a mikrohitel úgy működött, hogy az első időkben a PHARE és a magyar kormány, később csak az állami költségvetés feltőkésítette az alapot, amit kihelyezett a vállalkozókhoz. A visszaérkezett hiteltörlesztéseket pedig újból kihelyezte az MVA. Mivel azonban időközben hárommillió forintról hatmillióra nőtt a kihelyezhető hitel összege – ami ma már nemcsak fejlesztéshez, hanem forgóeszköz-finanszírozáshoz is igényelhető –, annyira megnőttek az igények, hogy az elérte a négymilliárd forintos nagyságrendet. A költségvetésben lévő húszmilliárdból négymilliárdot nem lehet a mikrohitelhez tenni, mert akkor más célokra nem marad pénz. Ezért olyan konstrukción dolgozunk, hogy a jövő évtől a kereskedelmi bankok nyújtják a mikrohitelt, amely mögött a Hitelgarancia Rt. áll 80 százalékos készfizető kezességgel. A még fennmaradó kockázatot is ellensúlyozni kell valamilyen módon.
– A nemrégiben elindult Széchenyi-hitelkártya konstrukciója kapcsán sokan úgy vélik: emelni kellene a plasztik egymilliós kölcsönösszegét. Van erre mód?
– Úgy vélem, valóban célszerű lenne a hitelkeret összegének növelése. Ám kérdés, hogy az a kamattámogatás, amelyet a minisztérium biztosít, mekkora volumenre elegendő a lépés nyomán várhatóan megnövekedő forgalomnál. Maradhat-e a változatlan összegű kamattámogatás, vagy meg kell határozni, hogy három- vagy ötmillió forintnyi kártyakölcsönnél mennyi legyen ennek mértéke.
Vizsgálat indult Franciaországban a X ellen, mert az algoritmusa alkalmas lehet külföldi beavatkozásra
