Hazánk szempontjából a csúcs legfontosabb mozzanata a három szomszédos ország – Szlovénia, Szlovákia, Románia – várható meghívása a szervezetbe. Mellettük a három balti államot és Bulgáriát hívják meg a NATO tagjai közé. Ha sikerrel folytatják felkészülésüket, várhatóan 2004 közepén válhatnak teljes jogú tagokká.
A bővítést azonban háttérbe szorítja a szövetség reformja, amely során – amerikai nyomásra – az úgynevezett új kihívások, aszimmetrikus fenyegetések, azaz a terroristacsoportok és a lator államok jelentette fenyegetések kezelésére készülnek fel. Ennek érdekében jelentős reformokat, az erők korszerűsítését és mozgékonyságának fokozását kell elérniük a tagállamoknak.
*
A Prágába érkező delegációkat egyébként üres utcák, többtucatnyi tüntetés és tizenháromezer rendőr várta. George W. Bush amerikai elnök már kedden megérkezett, és tárgyalást folytatott Václav Havel cseh államfővel. A Csehországnak hétszázötvenmillió koronájába kerülő (hatmilliárd forint) esemény kapcsán Bush hangsúlyozta, szívesen veszi szövetségesei ajánlatait az iraki akció kapcsán.
A magyar delegáció részéről Kovács László kizárta a lehetőségét, hogy az iraki misszióban harcoló magyar alakulatok vegyenek részt, hiszen nincs olyan csapat, amely képes lenne végrehajtani a feladatot. Elsősorban a légtér és a repülőterek átengedéséről van szó – nyilatkozta a külügyminiszter, miután részt vett Medgyessy Péter kormányfő és cseh kollégája, Vladimír Spidla találkozóján. Medgyessy elmondta: az uniós csatlakozás részletei mellett a kétoldalú kapcsolatokat, valamint a visegrádi négyek jövőjét vitatták meg találkozásukon, amelynek során budapesti látogatásra hívta meg a cseh kormányfőt. Medgyessy a magyar nagykövetség fogadásán találkozott a cseh származású Madeleine Albright amerikai exkülügyminiszterrel.
A prágai csúcson a magyar kormányzat kísérletet tett arra, hogy megfelelő felajánlást tegyen a NATO-nak. Az ígéretek megtartása nehéz feladat, mert még nem zárult le a kormány védelmi felülvizsgálata. A delegáció egyik tagja lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a honvédelmi tárca vezetése még nem biztos abban sem, hogy felajánlható-e a NATO kötelékébe a 2004-től bérlendő tizennégy Gripen vadászrepülő. Ennek oka, hogy a kormányzat addig nem tartja lezártnak az ügyet, amíg módosított igényeire nem érkezik meg az általa is elfogadhatónak tartott svéd válasz a hónap végén, december elején.
A honvédelmi tárca annyit közölt a felajánlandó katonai alakulatokkal kapcsolatban, hogy a következő négy évben harmincmilliárd forintot költenek majd a megfelelő erők felállítására, felszerelésére és kiképzésére.
Putyin csak játszadozik Donald Trumppal?
