Marad a jegybanki szigor

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint csak a megbomlott egyensúly helyreállítását követően lehet enyhíteni a monetáris szigoron. Járai Zsigmond veszélyesnek tartana olyan gazdaságpolitikai lépéseket, amelyek az infláció újbóli növekedéséhez vezetnének.

Nem optimális a fiskális és a monetáris politika jelenlegi keveréke: a mostaninál sokkal szigorúbb költségvetési politika szükséges – mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Magyarország átalakulása és a nemzetközi pénzvilág elnevezésű konferencián. Rámutatott: hihetetlen mértékben megnövekedett az államháztartás hiánya, s a béremelések mértéke sem állt összhangban a gazdaság teljesítményével. Erre pedig nem lehet másképp reagálni, mint szigorítással. Ebben a jegybankelnök szerint egyetértés van a kormány és az MNB között. Járai utalt a miniszterelnök korábbi kijelentésére, amely szerint akkor lehet szó enyhítésről, ha valóban csökken az államháztartás hiánya és sikerül kordában tartani a béremeléseket.
Ugyanakkor – vélekedett a jegybankelnök – nem lehet elképzelni nagyobb gazdaságpolitikai hibát, mint a jelenlegi, laza fiskális politikát egy laza monetáris politikával társítani, hiszen ez elkerülhetetlenül az infláció felpörgéséhez vezet.

Járai Zsigmond szerint a Magyar Nemzeti Bank alapvetően három ok miatt nem járul hozzá az infláció növeléséhez. Az egyik az, hogy minden modern társadalomban az infláció és a munkanélküliség a gazdaság legnagyobb ellensége: a pénz elértéktelenedése szétzilálja a gazdaságot, és azon keresztül a társadalmat is.
A másik ok, hogy a jegybanktörvény – amely összhangban áll az európai uniós normákkal – a jegybank feladatául az árstabilitás helyreállítását és fenntartását határozza meg. A harmadik fő ok pedig – mutatott rá a jegybankelnök – az ország várható, a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU) történő csatlakozása. Ezzel kapcsolatban kifejtette: a jegybank meggyőződése, hogy az euró bevezetése hazánkban rendkívüli előnyökkel jár a magyar gazdaság számára, amelyeket hatalmas felelőtlenség lenne laza fiskális és monetáris politikával veszélyeztetni.
Az árfolyamsávval kapcsolatban a jegybank elnöke leszögezte: a sáv eltolására a jelen helyzetben semmi esetre sem kerülhet sor. Erre – mutatott rá Járai – a jelenlegi helyzetben nincs is szükség, a forint elég erős ahhoz, hogy a jövő évi inflációs célkitűzést teljesíteni lehessen. Hiba lenne a sáv eltolásában gondolkodni, hiszen a jövő év végi inflációt 4,5 százalék alatti szinten lehet tartani. Úgy gondoljuk – fejtette ki a jegybank elnöke –, hogy a 238–240 forint közötti euróval az inflációs cél – amelyet a jegybank a kormánnyal közösen tűzött ki – kényelmesen teljesíthető.
Járai Zsigmond leszögezte: az inflációs cél módosítása hihetetlen gazdaságpolitikai hiba lenne, amelyről semmi esetre sem lehet szó. Emlékeztetett arra, hogy a jövő évi, 4,5 százalékos cél a kormány előcsatlakozási gazdasági programjában is szerepel, a 2004-re vonatkozó 3,5 százalékos célkitűzéssel együtt. A jegybanknak kötelessége, hogy ezeket a célkitűzéseket végrehajtsa – szögezte le.