NATO-csúcs a reformok jegyében

Tulajdonképpen két csoportra oszthatók a NATO holnap kezdődő prágai csúcstalálkozójának témái: a bővítésre, amelynek meghívóit osztják ki, illetve a szövetség katonai képességeinek fokozására. Míg az első lényegében a szerencsés országok nevének bejelentésére korlátozódik, addig a másodikról hosszas tárgyalásokat is folytatnak majd, amelyeken konkrét felajánlásokat tesznek.

Prága a reformról szól majd – nyilatkozta nemrégiben a Budapesten járt olasz NATO-főtitkárhelyettes, Alessandro Minuto Rizzo. Annak eldöntése, mely pályázó országok kapnak meghívót, lényegében már megtörtént annak alapján, hogy milyen sikeresen vettek részt, milyen előrehaladást értek el a tagsági akciótervben felvázolt célokhoz képest. Bár a hivatalos bejelentést csak csütörtökön teszik meg a főtitkár vezetésével a tagállamok állam– és kormányfői, szinte biztosra vehető, hogy Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia léphet be rövid átmeneti időt követően a saját maga által csak „minden idők legsikeresebb védelmi szövetségének” titulált szervezetbe.
A képességek összeválogatásához szükséges, hogy a tagállamok hosszú távra szólóan fejtsék ki véleményüket a szövetség szerepéről. Szeptember 11-ét követően az úgynevezett aszimmetrikus fenyegetés, az akár nemzetek feletti, akár nemzeti terrorista csoportokkal, illetve a tömegpusztító fegyverekkel is felszerelt „latorállamokkal” szembeni sikeres fellépés került előtérbe, s ez csak még jobban rávilágított azokra a hiányosságokra, amelyeket az előző, washingtoni csúcs döntései révén nem sikerült megoldani. Ezúttal egyszerűsítik a célkitűzéseket, négy fő csoportba foglalva azokat: az információs fölény kiterjesztése, a vegyi, biológiai, nukleáris és radiológiai (ez alatt a piszkos bombát értik) fegyverek elleni védekezés, a csapatok együttműködési képessége, illetve gyors telepíthetősége.
A tagállamok és azok haderőinek nyelvére fordítva ez annyit tesz, hogy több és jobb nagy pontosságú, minden időben bevethető fegyverre kell szert tenniük (ez lehetővé teszi az ellenség folyamatos támadását, minimális civil áldozatokkal), felajánlott csapataikat gyorsan ki is kell tudniuk szállítani az alkalmazás körzetébe, akár interkontinentális távolságra, egymás hasonló rendszereivel kompatibilis, zavarvédett és biztonságos kommunikációs rendszereket kell beszerezniük. Magyarország és a hozzá hasonló, kis, kevés erőforrással rendelkező országok részére pedig különösen fontos, hogy hozzájáruljanak a tömegpusztító fegyverek elleni védekezéshez.
A prágai csúcson a célok eléréséért, azért, hogy a felajánlások finanszírozhatók legyenek, alighanem specializációra szólítják a tagországokat, mely hosszabb távon egyes fegyvernemek felszámolását is eredményezheti.