Üvegzsebtörvény: kevesebb üzleti titok

Ezen a héten kerül a kormány elé a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tételét és a korrupció visszaszorítását célzó üvegzsebtörvény tervezete. A javaslat az üzleti titok fogalmát oly módon változtatja meg, hogy arra hivatkozva a jövőben már ne lehessen meggátolni a közpénzek magánszférában történő felhasználásának ellenőrzését, akár egy a költségvetési szervvel szerződő magáncég alvállalkozójánál sem. A tervezet szerint az üzleti titok alapszabályozása a polgári törvénykönyvben lesz. Az új definíció továbbra is tekintettel van az üzleti magántitok megóvásának követelményére, így ezután is védelemben részesülnek a technikai eljárásokkal, műszaki megoldásokkal, know-how-val kapcsolatos adatok. Ugyanakkor a tervezet a módosítás általános alapelveként mondja ki, hogy a költségvetési pénzek felhasználásával, közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja. E körben lesz nagyobb hatásköre az ÁSZ-nak.
A javaslat a költségvetési szervek által alapított gazdasági társaságok létrejöttét előzetes kormányengedélyhez köti, e gazdasági társaságokban pedig a költségvetési szervnek meghatározó, ötven százalékot meghaladó tulajdoni részesedést kell szereznie. A tervezet szigorítást tartalmaz a tekintetben is, hogy a költségvetési, illetve társadalombiztosítási szervek által működtetett gazdálkodó szervezet újabb céget nem hozhat létre, abban részesedést sem szerezhet. A javaslat előírja: az állami, önkormányzati költségvetési támogatásokra, a közpénzt érintő szerződésekre vonatkozó főbb adatokat közzé kell tenni. A tervezet szerint a közalapítványnál és a közpénzből létrehozott közhasznú társaságnál az egymillió forint feletti juttatás esetén kötelező pályázatot kiírni. Az új szabályozás kiterjeszti a vagyonnyilatkozat nyilvánosságát az ÁPV Rt. és az MFB vezetőire is.

Vizsgálódás a vizsgálók után. Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára büntetőjogi minősítés céljából a Demokratikus Jogállam Egyesületnek kívánja átadni a Proware Kft. hat állami tulajdonú cégnél tartott vizsgálatainak anyagait – adta hírül a szombati Népszabadság. A cég 150-180 millió forintért végezte el az „átvilágítást”. Keller az MTI-nek a Proware-ügy fejleményeiről szombaton elmondta: „amikor megérett a helyzet, a vizsgálatok lefolytak, végeredményével kilépünk a nyilvánosság elé.” Tarjányi Péter, a Proware vezetője úgy nyilatkozott: nem érti, milyen anyagokat akar Keller László átadni, erről őt az államtitkárnak tájékoztatni kellene, de eddig még nem tette. Muskovszky Gábor, a Demokratikus Jogállam Egyesület elnöke elmondta, hogy ha a tárgyalások után konkrét felkérést kapnak a MeH közpénzügyi államtitkárságától, akkor elvégzik a vizsgálatot. (MN)