Választott börtönőreink

Balavány György
2002. 11. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mi nem csináljuk a históriát, ahhoz is sok kell, hogy jól megértsük – idézi Széchenyit Lányi András író, a környezetvédelmi akcióiról is ismert Védegylet szóvivője. A szervezet égisze alatt működő Méltányosság Politikaelemző Kör célja a társadalmi béke elősegítése, a politikai folyamatok mélyebb megértése idehaza és a globális színtereken.
– Hogyan értékeli az ökológiai gondolkodás híve a mai politikai szisztémát?
– Tolsztoj mondta, hogy a demokrácia olyan börtön, amelyben a rabok maguk választják az őreiket. A mai kétpártrendszerre talán azt mondaná: a börtönőrök váltott műszakban dolgoznak. Nem a közvélemény teremti a politikai pártokat, hanem a politikusok a közvéleményt. Globális tendencia, hogy a nagy tömegpártok nem képviselnek társadalmi csoportokat, világos programokat. A kétpártrendszer csupán a választhatóság formális minimumát biztosítja. Sőt a mai politológia azt tanítja: nem is vezet sikerre, ha egy pártnak világos programja van. A modern tömegpártok mindenkinek mindent ígérnek, és ebből szinte semmit nem tartanak be.
– A jelen történései is ezt példázzák.
– Igen, és erről valahogy el kell terelni a figyelmet. Ez nem megy másként, mint hogy gyűlölködésig menő, heves ellentéteket szítanak. Már abban is van egy jó adag becsületsértés, ahogy egymást definiálják.
– Nem vállalja fel a politika a környezetvédelmet?
– A környezet védhetetlen. A mi civilizációnknak nem járulékos vonása, hogy elpazarolja a természeti erőforrásokat, hanem a lényegéhez tartozik, ezért a mai technológiai-gazdasági rendszerek logikáját egészben kell megkérdőjeleznie annak, aki a fenntarthatóság útjait keresi. A tömegpártokat alapvető érdekeltségeik ehhez a technológiai-gazdasági rendszerhez fűzik, ennek a kiszolgáltatottjai. A baloldalon felébredt ugyan az érdeklődés az ökológiai gondolkodás politikai hasznosítása iránt, de nem hiszem, hogy ez valódi elkötelezettséget takar. Azokban az orgánumokban, amelyekben a globalizációval szembeni kritikát mint jobboldali fundamentalizmust utasították el, most arról cikkeznek, hogy „zöldek nélkül nem megy”. És csodák csodája, egyre több baloldali értelmiségi fedezi fel magában a környezetért és a jövő nemzedékért érzett felelősséget, rövidesen ők fogják megmondani, hogy ki a zöld és ki nem az.
– Hogyan viszonyul az ökológiai gondolkodás a konzervativizmushoz?
– Ez a gondolkodás a szabadságot alapértéknek tekinti. De nincsen szabadság szolidaritás nélkül, nincs szolidaritás közösség nélkül, és nincs közösség hagyomány nélkül. A helyi közösségek, tehát a kulturális sokféleség megőrzése a konzervatív hagyományhoz közvetlenül kötődik. Az ember méltóságához nélkülözhetetlen, hogy részt vehessen az őt érintő döntésekben – felelősen és illetékesként dönteni csak az tud, aki érti, amiről szó van, és akit megértenek. E kettőhöz kell a műveltség, azaz jártasság a hagyomány értelméről/megújításáról zajló társadalmi párbeszéd nyelvében és témáiban. Persze a hagyomány, amit ápolni kell, az beteg. Az eleven hagyomány bennünket ápol, megtart és összetart. A modern politikai filozófia alapelve, hogy mindenki a többiektől függetlenül követhesse egyéni céljait. Ez értelmetlen, hiszen a legfontosabb javainkat csak közösen birtokolhatjuk, vagy közösen veszítjük el.
– Sokak szerint az EU-tagság a legtöbb problémánkra megoldást hozhat.
– Azok a pártok, amelyek a csatlakozást egy emberként, fenntartás nélkül üdvözlik, megmutatják, hogy milyen kevés érzékük van a valóságos történelmi alternatívák iránt. Az unió azoktól a sajátosságoktól fosztja meg Európát, amelyek a történelmi fejlődés páratlan dinamikáját biztosították. Ilyen a sokféleség, a tagoltság, a politikai egységek viszonylagos kicsinysége és az egységek közötti eleven, kölcsönösen megtermékenyítő kommunikáció. Ennek a homogenizáció nagyon rosszat tesz. A demokrácia addig működik, amíg a kormányzók viszonylag közel vannak a kormányzottakhoz. Ez az európai csúcsbürokráciára nézve már most sem áll fenn.
– A hivatalos retorika szerint belépésünk történelmi szükségszerűség és alapvető nemzeti érdek.
– Magyarországot állítólag nemzeti érdekei és a történelmi szükségszerűség sodorta 1939-ben a náci Németország oldalára, majd ugyanez a történelmi szükségszerűség és a haladás érdeke tette a szovjet birodalom vazallusává 1949-ben, s hogy ezen a Magyarországon a XXI. században az új európai birodalomnak való alárendelődést ilyen egyöntetű lelkesedés fogadja, számomra döbbenetes. Az Európai Közösség szorosabb összefogását valóban világpolitikai, világtörténelmi okok is sürgetik, de az EU-ba lépve mindent meg kellene tennünk, hogy ne egy európai szuperállam jöjjön létre, hanem egy szorosabb, horizontális együttműködés az egymástól független európai nemzetek között, minél kevesebb központi bürokráciával. Ma ennek pontosan az ellenkezője zajlik. Ehhez az új birodalomhoz való csatlakozást Szent István művéhez hasonlítani egyszerűen aljasság.
– Ön szerint mi lenne a helyes viszonyulás?
– Egy okos politika nem az igen-nem kérdést élezné ki, hanem az „igen, de” fordulatával élne. Igen, de Magyarországnak alapvető érdekei vannak, amelyeket nem adhat fel. Az unió változtatni fogja a szabályait és a szerkezetét a következő évtizedekben, esetleg súlyos konfliktusok között. Számos szövetségesre találhatnánk a skandináv országokban, Angliában, de talán mindenütt Európában, akik ezt a túlzott egységesítést már ma is sokallják, s az új belépőknek ezekkel kellene összefogniuk, hogy saját érdekeiket érvényesíteni tudják.
– Hogyan változhatnak az unióban a magyar politikai pártok?
– Mint említettem, az unió csúcsszervei antidemokratikus, bürokratikus szervezetek, amelyekben nincs mód közvetlen társadalmi ellenőrzésre; olyan kérdésekben döntenek, amelyekhez nincs kellő hely- és terepismeretük. Ezt a mi pártjaink is el fogják tanulni, menni fog nekik. Nem hiszem, hogy a belépés a kifinomultabb politikai technikák elsajátításához vezetne. A szervilizmus, a felfelé mutogatás stratégiáját nem kell megtanulnunk, csak felelevenítenünk. Politikusaink hivatkozásaiban ezentúl majd a brüsszeli mumus tölti be a Kreml szerepét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.