Vendégváró Pusztamérges

Dél-Magyarországon Pusztamérgest tartják a falusi turizmus központjának. Az ezerháromszáz fős községben évente átlagosan kétezer vendégéjszakát töltenek a külföldiek, pedig a faluban csak egy kis fogadó működik. Az úgynevezett minősített magánházak azonban egyszerre száz vendéget is el tudnak szállásolni, hiszen a helybeliek nagy része fantáziát látott az idegenforgalomban.

Egyelőre nem csupán a falusi turizmusból élnek a pusztamérgesiek, de elképzelhető, hogy a jövőben külön ágazattá válik a bortermelés és a szőlőművelés mellett a vendéglátás is. Pusztamérgest Börcsök Antal tette a falusi turizmus központjává, aki 12 éven keresztül a település polgármestere volt és a mostani választások után vonult vissza a közélettől. Szervezőmunkájára felfigyelt a szakma is, hiszen az ő vezetésével alakították meg a Falusi Turizmus Országos Szövetségét, amelynek elnöki tisztét öt éven keresztül betöltötte.
Börcsök Antal úgy nyitotta meg a falut Európa előtt, hogy a kilencvenes évek elején felkerekedett, felkereste a legnagyobb utazási irodákat, és a marketingeseknek élénk színekkel ecsetelte, milyen az élet a pusztában, a tanyákon, ahol a csend és a természet érintetlensége valóságos felüdülést jelent az urbanizációtól és a civilizációtól menekülő, pihenni vágyó embereknek.
Először Ausztriát, Németországot vette célba, majd a skandináv államokat, illetve Franciaországot és Olaszországot. Az első vendégek hitetlenkedve és szólóban jöttek, aztán csapatostól érkeztek a családok is. Különleges programban részesülhettek, kapálhattak a szőlőben, fejthették a bort a pincében, segítettek a böllérnek a disznóvágásnál és közreműködtek a tehénfejésnél. A különleges élményre beindult az idegenforgalom, a gasztronómiai napok híre messze túljutott az országhatáron. A legnevezetesebbé a szeptember utolsó szombatján tartandó kakaspörköltfőző verseny lett.
Az üdülés ára nem sok: az éjszakai szállás 1300 forintba kerül, és ugyanennyit kell fizetni a napi háromszori étkezésért is. A falusi turizmus organizátora mégsem ezt a bevételt tartja a legfőbb haszonnak, hanem azokat a gyümölcsöző kapcsolatokat, amelyeket a vendégjárás hozott. A németek annyira megkedvelték Pusztamérgest, hogy buszt, tűzoltóautót küldtek ajándékba, és jelentős összeggel hozzájárultak a falu középiskolájának, kollégiumának felépítéséhez is.
Pusztamérges felfedezése után kezdődött a tanyavásárlási mozgalom is, amiben a franciák és a dánok az élenjárók. Jövedelmi viszonyaik lehetővé teszik a gyors döntést, a távolságért pedig kárpótolja őket az övékétől olyannyira eltérő miliő. Egy olasz vállalkozó annyira megkedvelte a magyar vidéket, hogy vágóhidat épített, ahol futószalagon dolgozzák fel a baromfikat. Ma már ő számít a térség legnagyobb libamájexportőrének. Szinte biztosra vehető, hogy az uniós csatlakozás után ez a határ menti övezet gazdaságilag még jobban felértékelődik.