Az egyházak Mádl mellett

Újabb ügyben bontakozhat ki ellentét az egyházak és a kormány között. A szocialisták ugyanis továbbra is elzárkóznak attól, hogy elfogadják a köztársasági elnök által felhozott kifogásokat a szociális salátatörvénnyel kapcsolatban, az MSZP-s vezetésű szaktárca pedig változatlan formában terjesztené be az egyházak által kifogásolt javaslatot a parlamentnek. Mádl Ferenc azt szeretné, ha az Országgyűlés mielőbb napirendre tűzné a kérdést.

Megnyugvással fogadta a katolikus, a református és az evangélikus egyház, hogy a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek a szociális salátatörvényt. Mádl Ferenc szerint ugyanis a jogszabály hátrányosan érintheti azokat az állampolgárokat, akik a szociális alapellátásokat egyházi intézményben kívánják igénybe venni. A Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Bölcskei Gusztáv püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke és Szebik Imre evangélikus elnök-püspök által jegyzett közleményben az áll: az államfő „következetes lépésével igyekszik érvényt szerezni a jogbiztonság elvének, és javítani azt az akadozó kommunikációt, amely a kormány és a történelmi egyházak kapcsolatában az utóbbi hónapokban érzékelhetővé vált”.
Rosszindulatú értelmezésnek tartják azt a magyarázatot, amely szerint ez a lépés az egyházak számára biztosított jogok sürgetésével még nehezebb helyzetbe juttatja a szociálisan nehéz sorsú honfitársainkat. Mádl Ferenc felkérte az Országgyűlést: a lehető leghamarabb tűzze napirendjére a szociális salátatörvény újratárgyalását. Az államfő azt kérte a T. Háztól, a polgármesterektől és minden illetékestől, a törvény által lehetővé tett juttatásokat visszamenőleges hatállyal határozzák meg annak érdekében, hogy egyetlen kedvezményezett se szenvedjen hátrányt.
– Ha a több jogszabályt magába foglaló salátatörvényt egyben fogadja el a parlament, fennáll annak a veszélye, hogy bizonyos fontos részletek elsikkadhatnak – jegyzi meg az államfő. Ez jelen esetben – folytatja – a kormány felelőssége, hiszen ezáltal egy esetleges hibás bekezdés miatt több, az állampolgárok számára kedvező törvény megszületését veszélyezteti.
Korábban Mádl Ferenc azt is közölte, hogy az alkotmány, a lelkiismereti és vallásszabadságról, az egyházakról szóló törvény, illetve az egyházakkal kötött megállapodások az állam és az egyházak viszonyát a szétválasztás mellett úgy szabályozzák, hogy a felek számára partneri együttműködést írnak elő. Megítélése szerint a törvény elfogadásával ez a partneri együttműködés sérül.
Kósáné Kovács Magda (MSZP) viszont úgy véli, a szociális törvénycsomag nem sérti az egyházakról szóló törvényt, a vatikáni megállapodást és az Orbán-kormány további protestáns egyházakkal kötött megállapodását. Mint mondta, nem érthető, mit érez sérelmesnek a jogszabályban az államfő, hiszen – szavai szerint – nem lépett életbe olyan új szabályozás, amely az egyházaknak a korábbinál kedvezőtlenebb feltételeket jelentene.
A szaktárca azt javasolja, hogy a kormány változatlan formában terjessze újra a Ház elé a szociális törvénycsomagot. Legalábbis ez derül ki Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára Népszabadságnak adott nyilatkozatából. Ha a parlament az ismételt tárgyalás után ugyanígy fogadná el a javaslatot, nincs kizárva, hogy az Alkotmánybíróságnak kell meghoznia a végső döntést.