Egyre biztosabb a háború

Irak elutasította azt az amerikai megállapítást, miszerint máris megsértette volna a rá vonatkozó ENSZ Biztonsági Tanács-határozatokat, s egyben megfenyegette azokat az országokat, melyek lehetővé teszik, hogy területükről indítsanak csapást ellene az amerikai erők. Közben Izrael bejelentette, hogy a háború várható kitörésére válaszul januártól teljes harckészültségbe helyezi haderőit.

Bagdad csapást mér bármely országra, amely az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátja területét, hogy onnan indítson hadműveletet Irak ellen – jelentette ki Muhammad Szaleh iraki kereskedelmi miniszter. Irak hatalmas tömegsír lesz az amerikaiak számára – fenyegetőzött pénteken a kairói látogatáson tartózkodó politikus.
Irak csütörtökön visszautasította azokat az amerikai vádakat, hogy fegyverkezési programjairól adott „megtévesztő és hiányos nyilatkozatával tényszerűen megsértette” a Biztonsági Tanács (BT) határozatát. Bagdad helyettes ENSZ-nagykövete, Mohamed Ali Szalman azt is kijelentette, hogy az amerikai megfogalmazás nem képviseli sem a Biztonsági Tanács tagjai többségének, sem a nemzetközi közösségnek az értékelését.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma péntekre virradóra közzétett egy listát, amely az iraki fegyerkezési programokról szóló jelentés Washington szerinti hiányosságait tartalmazza. Ebben felsorolnak olyan adatokat, amelyekről az iraki jelentés nem tesz jelentést. Ilyen az a legalább 2160 kilogrammnyi, biológiai fegyver gyártásához szükséges táptalaj, amelynek létét már az 1998-ig Irakban tevékenykedő ENSZ-fegyverzetellenőr csoport is megállapította. Ebből a táptalajból 26 ezer liter lépfene-baktériumot, 1200 botulinustoxint (romlott hús mérgező anyagát) és 5500 liter Clostridium perfringens baktériumot lehet előállítani. Ez utóbbi mennyisége az Irak által elismertnek a 16-szorosa. Az Egyesült Államok nem hiszi el, hogy az a rakéta, amellyel Irak próbarepüléseket végzett, nem nagyobb hatótávolságú az ENSZ által megállapított 150 kilométernél. Irak tagadja, hogy bármilyen kapcsolat lenne a robotrepülőgép-program és a vegyi, illetve biológiai fegyverek szétszórása között, annak ellenére, hogy Irak 1995-ben elismerte: egy 1991-ben tesztelt pilóta nélküli MiG–21-es feladata biológiai fegyvert szétszóró rendszer működtetése lett volna.
Alfonso Valdivieso kolumbiai ENSZ-nagykövet, a Biztonsági Tanács soros elnöke bejelentette: a BT január elején ül össze, hogy az iraki fegyverzetprogramról szóló jelentést megvitassa.
Az ENSZ iraki fegyverzetellenőrei vezetőjük, Hans Blix állítása szerint nem kapnak elég információt az Egyesült Államoktól és Nagy-Britanniától ahhoz, hogy felkutassák az esetleges tömegpusztító fegyvereket az arab országban. „A leghasznosabb segítség az volna például a brit vagy az amerikai kormánytól, ha elárulnák nekünk, hol vannak azok a helyek, ahol meggyőződésük szerint az irakiak tömegpusztító fegyvereket tárolnak” – jelentette ki pénteken Blix a BBC rádiónak nyilatkozva.
Sajtóértesülés szerint a török kormány engedélyezte, hogy amerikai szakértők több törökországi légi támaszponton és kikötőben felmérjék: igénybe vehetők-e ezen létesítmények egy Irak elleni háborúhoz.
A izraeli hadsereget január 15-től teljes riadókészültségbe helyezik, nehogy váratlanul érje az esetleges iraki háború. A Jediót Ahronót című izraeli lap pénteki száma szerint a legmagasabb készültségi fokozat kódneve Vörös zápor.

Clinton bírálja a Bush-kormányt. Bill Clinton volt amerikai elnök a világ problémáinak együttműködés, nem pedig háborúk útján való megoldásáért szállt síkra a Focus című német hetilapban közölt írásában, szembehelyezkedve a jelenlegi kormánnyal. Az Egyesült Államok történelmileg egyedülálló helyzetben van, tekintettel hatalmi fölényére politikai, gazdasági és katonai téren egyaránt. Az utókor aszerint fog megítélni bennünket, hogy miképpen használtuk ki ezt a rendkívüli pillanatot – írta Clinton, kérdések formájában fogalmazva meg a lehetséges válaszokat.
– Vajon arra akartunk-e kényszeríteni más népeket, hogy a mi elképzeléseink szerint éljenek? – teszi fel a kérdést. (MTI)