A tervezett változások más törvényeket is, köztük a rendőrségről, a nemzetbiztonsági szolgálatokról, a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló jogszabályt, valamint a büntetéskiszabás szabályait is érintik. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) előterjesztése arra hivatkozik, hogy a szigorítási törekvések jegyében készült, 1998-as módosítás meghatározást adott a „különös méltánylást érdemlő eset” fogalmáról, és a büntetés végrehajtásának felfüggesztése és a feltételes szabadságra bocsátás körében is szűkítette a bíróság mérlegelési jogát. Kimondta, hogy határozott idejű szabadságvesztés kiszabásánál a bíráknak a büntetési tétel középmértékéből kell kiindulniuk.
Az új javaslat készítőinek nem tetszik az a felfogás, mely a büntetések szigorításától várja a bűnözés hatékony visszaszorítását, és kifogásolják, hogy a korábbi változtatás átrendezi a törvényi szabályozás és a bíróság mérlegelése között kialakult „hagyományos” arányokat.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján ugyanakkor kiderül, hogy a rendszerváltást követően, 1998-ra szinte háromszorosára növekedett a bűncselekmények száma. Az akkoriban szükségesnek látszó szigorítás után a tavalyi év végéig ez a szám közel 150 ezerrel csökkent, a fiatalkorú és felnőtt elkövetők pedig 19 ezerrel lettek kevesebben. Csökkent a sértettek és a közvádas bűncselekmények száma is. A négy évvel korábbi módosítás óta kevesebb gazdasági bűncselekmény fordult elő, ennek értéke mára megközelíti az 1990-es határt. A jogerős ítéletek száma az elmúlt időszakban szintén csökkent, bár nem az elkövetett cselekmények arányában. A lapunk által megkérdezett, név nélkül nyilatkozó bírák szerint többek között ez okozza a büntetés-végrehajtási intézetek túltelítettségét. Véleményük szerint a korábbi évekről áthúzódó ügyek késleltetik a végrehajtást, és sok elítélt vár arra, hogy megkezdhesse kiszabott büntetésének letöltését. A zsúfolt börtönök problémáját, melyet a szakértők szerint a régóta tervbe vett férőhelyszám-növeléssel és a fogva tartás körülményeinek korszerűsítésével lehetne orvosolni, a következő költségvetési évben sem valósul meg.
Az uniós átlag feletti börtönnépesség kialakulásához az elmúlt év azon bírósági és ügyészségi vállalásai – melyek az ügyek hatékonyabb és gyorsabb feldolgozása érdekében történtek – nagyban hozzájárultak. Az igazságügyi tárca módosító javaslatának célja, hogy a bíróságok végrehajtandó szabadságvesztést csak olyan esetben szabjanak ki, amikor a büntetés célja más büntetéssel nem érhető el. A büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) módosító javaslata a szabadságelvonással nem járó büntetések hatékonyabb alkalmazását a pártfogó felügyeleti rendszer még kidolgozásra váró, valószínűleg igen költséges reformjától reméli. A Btk.-módosítás előkészítői azt kívánják elérni, hogy a 2003. július 1-jén hatályba lépő Be. szövegében újabb koncepcionális változásokat ne hozzon, azonban a lehetőségekhez képest közelítsen az eredeti, 1994-ben elfogadott szabályozási elvekhez. A tárca véleményével ellentétben a statisztikák azt mutatják, hogy ezután növekedett közel kétszeresére a bűncselekmények száma, és mintegy hatszor többen követtek el kábítószer hatása alatt bűncselekményeket. A számok alapján megvalósulni látszik az a korábbi törvényalkotói szándék, mely a bűncselekmények és a bűnözők visszaszorítását, valamint a nagyobb közbiztonságot jelölte meg célként. A minisztérium javaslata hatályba kívánja léptetni az óvadék intézményét is, mert véleménye szerint ez bizonyos körben alkalmas az előzetes letartóztatás, illetve a házi őrizet helyettesítésére.
(Forrás: IM; KSH)
Franciaország
Vizsgálat indult Franciaországban a X ellen, mert az algoritmusa alkalmas lehet külföldi beavatkozásra
