Kínai űrhajó ember nélkül

Egy lépéssel közelebb került az ember világűrbe juttatásához Kína, miután tegnap hajnalban sikeresen útnak indították a csak számítógépek irányította Sencsou IV űrhajót. A kínai starttal egy időben a bajkonuri űrrepülőtérről egy kanadai távközlési műholdat lőttek fel az orosz Proton hordozórakéta korszerűsített változatával.

Gond nélkül startolt, majd sikeresen Föld körüli pályára állt a kínai Sencsou IV jelzésű ember nélküli űrhajó helyi idő szerint tegnap hajnalban, újabb lépést téve afelé, hogy Kína a világ harmadik országaként űrhajóst juttasson a világűrbe – adta hírül a BBC.
A Sencsou IV elődeihez hasonlóan azokat a berendezéseket teszteli majd, amelyek a majdani űrhajósok életfeltételeit hivatottak biztosítani. Az előd, a Sencsou III áprilisban járt a világűrben, majd egyhetes ott-tartózkodása után utaskabinja biztonsággal landolt a Földön. Mind a III-as, mind a IV-es modell fedélzetén már próbababa is utazott, tesztelve az életben tartó berendezéseket.
Bár Kína hátrányban van az Egyesült Államokkal és Oroszországgal szemben, az emberrel végrehajtott űrrepülés ügyét presztízskérdésként kezeli az országot uraló kommunista párt. A direktíva szerint az ázsiai ország első taikonautájának 2005-ben kell a kozmoszba jutnia. Hogy megkülönböztessék magukat a nagy riválisoktól – amiként az oroszok az amerikai asztronauta kifejezés helyett a kozmonauta szót használják –, a pártvezetés a leendő kínai űrhajósok elnevezésére a taikonauta terminust találta ki, a világűrt jelentő taikong szóból. Ha a mostani küldetés sikeres lesz, a következő kínai űrhajó akár már emberrel a fedélzetén indulhat útnak. Tizennégy taikonautajelölt készül a nagy megmérettetésre, orosz segítséggel.
Ugyancsak tegnap hajnalban sikeresen útnak indítottak a bajkonuri űrrepülőtérről egy kanadai távközlési műholdat az orosz Proton hordozórakéta korszerűsített Proton–M változatával – tudta meg az MTI. A Nimic–2 távközlési műholdat a TeleSat kanadai vállalat megrendelésére állítja pályára az orosz fél – közölte az ITAR-TASZSZ. A 3670 kilogramm tömegű műhold a földi megfigyelő számára látszólag mozdulatlanul „lebeg” majd a földfelszín ugyanazon térsége felett. Feladata, hogy rádió- és televízió-műsorokat továbbítson az amerikai földrész északi térségeinek lakossága számára.