Rakéták is jöhetnek

Az USA Magyarországot is bevonná a rakétavédelmi rendszer telepítésének második körébe – értesült a Washington Times. A lap szerint a magyarhoz hasonlóan a lengyel kormány is jelezte: bázist biztosítana a rendszerhez. Oroszország, Kína és Kanada viszont kinyilvánította: nem támogatja a világűr militarizálását.

A Pentagon egy második rakétavédelmi rendszer kiépítését tervezi az Egyesült Államok keleti partvidékén vagy Európában, hogy ellensúlyozza a rakétatámadásoknak az Európából és a Közel-Kelet térségéből rá leselkedő veszélyét – értesült a Washington Times. A tegnap megjelent cikk kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva említi: elfogórakétákat telepítenének Nagy-Britanniába, Magyarországra vagy Lengyelországba, amely országok kormányai bizalmasan jelezték, hogy hajlandók együttműködni, és készek egy rakétavédelmi rendszerhez bázist biztosítani.
A honvédelmi tárcától kapott tájékoztatás szerint hivatalos megkeresés az esetleges részvétellel kapcsolatban még nem érkezett az Egyesült Államokból. Juhász Ferenc miniszter a Magyar Rádiónak azt mondta: ha az amerikai kormány felkéri Magyarországot arra, hogy rakétavédelmi rendszert telepíthessen az ország területén, „nem szabadna késlekednie a befogadással”, ugyanakkor a nyilvánosság és a parlament elé kellene tárni a megvalósítás feltételeit.
Lapunk egyébként úgy értesült: CIA-ügynökök is részt vesznek az iraki önkéntesek taszári kiképzésében. A Pentagon szóvivője eközben elismerte: Taszáron nem amerikai katonákat, hanem az iraki ellenzék által kiválasztott önkénteseket képzik majd ki, többek közt foglyok őrzésére és útbaigazítási munkákra.
Kővári László légvédelmi szakértő szerint Magyarország földrajzi szempontból előnyösebb adottságokkal rendelkezik, mint Lengyelország, s az Egyesült Államok vélhetően ezt mérlegelni fogja. Mint mondta, nem zárható ki az sem, hogy a rakétavédelmi rendszerről szóló döntésben szerepet játszik majd az a három új háromdimenziós radar is, melyeket 2004 és 2006 közt telepítenek hazánkba. Ezek ugyanis némi átalakítással szerepet kaphatnak a rakétamegsemmisítő programban. Hazánk légvédelmét erősítené a rakétaelhárító rendszerhez való kapcsolódás, ám nem kizárható a terrorveszély növekedése sem – tette hozzá a szakértő.
Az elfogó rakéták európai telepítése várhatóan tovább bőszítené Oroszországot, amely bírálta a kedden bejelentett rakétavédelmi tervet – írta a The Washington Times tegnapi száma. Rick Lehner alezredes, a rakétavédelmi ügynökség szóvivője szerint az alaszkai és kaliforniai elfogó rakétákból álló kezdeti rendszert további telepítési helyekkel bővíthetik ki. „Minden lehetséges, de nincs konkrét terv a 2005-ön túli időre. 2005 után szükség lehet további szárazföldi vagy tengeri telepítésű elfogó rakétákra vagy légi telepítésű lézerfegyverre.”
Több állam ellenzi, hogy az Egyesült Államok kifejlessze és kiépítse a globális rakétaelhárító rendszert. Kína állandó képviselője a genfi ENSZ-irodában úgy nyilatkozott: a rakétavédelmi rendszer magában hordozza azt a veszélyt, hogy megváltozik a globális stratégiai egyensúly és biztonság – közölte a China Daily angol nyelvű kínai lap tegnapi száma. Oroszország már szerdán sajnálkozását fejezte ki az amerikai kormánynak azon keddi döntése miatt, hogy 2004-re néhány olyan hadászati elhárító rakétát telepít, amelyek űrbeli „támogatással” bírnak. Kanada súlyos hibának nevezte a világűr militarizálását, Japán és Dél-Korea viszont óvatosan reagált.

Taszárról bővebben a 3. oldalon >