Státustörvény: homályos alapelvek

Jövő évre halasztódik a státustörvény módosításának parlamenti elfogadása, s egyelőre csak homályos megfogalmazások utalnak a legutóbbi Magyar Állandó Értekezleten elfogadott változtatások további bővítésére. A kormány a napokban fogadta el a kedvezménytörvény módosításának alapelveit. Erről Kovács László külügyminiszter bukaresti tárgyalásai során állapodott meg román kollégájával.

Eduard Kukan, a szlovák külügyi tárca vezetője nem kívánta kommentálni idei utolsó sajtóértekezletén azokat az elveket, amelyeket Kovács László fogalmazott meg az új kedvezménytörvény alaptéziseként, mondván, csak a sajtóból tud valamit az új magyar elképzelésekről. Kukan csodálkozásának adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy Kovács László Budapesten azt nyilatkozta, karácsony után megtarthatják a magyar–szlovák külügyminiszteri találkozót. A szlovák tárcavezető szerint „ilyen találkozót nem sajtónyilatkozattal szoktak előkészíteni”, amivel arra utalt, hogy ezzel kapcsolatos hivatalos megkeresés nem érkezett Pozsonyba. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Bugár Béla sem tudta kommentálni az alapelveket. Mint fogalmazott: „nincs elég információnk róluk.” Az MKP nevében azonban megerősítette, a párt már nem kíván közvetítő szerepet játszani Pozsony és Budapest között, tekintettel arra, hogy a legutóbbi találkozás Mikulás Dzurinda magatartása miatt sikertelenül ért véget. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes szerint, amennyiben mégis megállapodás születik a felek között, a kedvezménytörvény az uniós csatlakozás után is érvényben maradhatna, hiszen hasonló jogszabály van érvényben a németországi dánok, illetve a dániai németek esetében.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy véli, a kedvezménytörvénynek csak egyes rendelkezései vesztik értelmüket az Európai Unióhoz való csatlakozás után, az anyanyelv és a saját kultúra megőrzését szolgáló támogatások elve az unión belül is érvényesül. Az RMDSZ vezetője az Erdélyi Riport című hetilapnak adott interjújában Kovács László magyar külügyminiszternek azt a kijelentését vitatta, amely szerint Magyarország EU-csatlakozását követően érvényét veszti a kedvezménytörvény. Markó szerint Magyarország csatlakozása után nem veszíti értelmét az oktatási-nevelési és a kulturális támogatás. Az uniós elveknek nem mond ellent az, ha egy ország támogatni kívánja azokat a más országokban élő közösségeket, amelyek az illető állam hivatalos nyelvét beszélik, ha ez a támogatás a nemzeti kisebbséget abban segíti, hogy megőrizze anyanyelvét, s anyanyelvi oktatásban részesüljön – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Bírál a Fidesz. Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke sajnálatosnak tartja, hogy a kormány által elfogadott alapelvekből nem derül ki, menynyiben kívánja betartani a kabinet a kedvezménytörvény módosításakor a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi záró nyilatkozatában vállalt alapelveket. A volt külügyi államtitkár leszögezte: a Fidesz a Máért záró nyilatkozatának szellemében továbbra is elfogadhatatlannak tartja, hogy az oktatási-nevelési támogatás fő szabályként ne az érintett egyénekhez jusson el közvetlenül. Szintén elfogadhatatlan, hogy a törvény hatálya ne terjedjen ki az EU leendő magyar nemzetiségű polgáraira – véli a politikus. (MTI)