Már csak szűk két évük maradt a hazai, nem névre szóló banki takarékbetéttel rendelkező állampolgároknak arra, hogy kötelező rendőrségi jóváhagyás nélkül nevesítsék betétjeiket. A pénzmosás megelőzéséről szóló törvény szerint 2004. december 31. után e lépést – összeghatártól függetlenül – csak írásban lehet kérvényezni az adott hitelintézetnél, s azt az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK) is jóvá kell hagynia (némileg gyorsítja majd az ügymenetet, hogy ha a rendőrség nyolc munkanapon belül nem jelzi pénzmosás gyanúját, zöld az út a tranzakció előtt).
Tavaly január és november között az anonim betétek volumene 86 százalékkal csökkent itthon, s így az év eleji 449 milliárd forint helyett immár csak 65 milliárd forintot tett ki – tudtuk meg állami forrásokból. Ám rosszabb a helyzet, ha a betétek számát vizsgáljuk: itt mindössze 46 százalékos a csökkenés, tehát minden második ügyfél kiléte továbbra is ismeretlen még saját bankja számára is. Mindez azt jelenti: az állampolgárok a nagyobb összegű anonim betéteket nevesítették gyors tempóban, míg a kisebb összegűek esetében egyáltalán nem sietnek. Az egy szerződésre jutó átlagos volumen így a tavaly év eleji 86 ezer forintról 23 ezer forintra csökkent. A várakozások szerint a továbbiakban egyre lassabban csökken majd a még meglévő, bemutatóra szóló betétek száma.
A Kereskedelmi és Hitelbanknál (K&H) tavaly június végén tapasztaltak kisebb ügyfélrohamot a nevesítésnél. Ennek oka az lehetett, hogy tavaly júliustól a kétmillió forint feletti takarékbetétek nevesítésénél a hitelintézetnek kötelessége megküldeni a betétes vagy kedvezményezett adatait az ORFK-nak. Banki körökben úgy vélik: sok – akár kisbetétes – ügyfél túlzott óvatosságból akarta elkerülni a rendőrségi azonosítást. A K&H-nál a 2002. eleji 18,5 milliárd forintnyi anonim betétállomány év végére mintegy négymilliárdra csökkent. Utóbbi állománya egy része azonban már lejárt, s valószínűleg jó párat nevesítettek közülük az év utolsó napjaiban – közölték a társaságnál.
Az OTP Banknál a 2001. végi 2,2 millió darab bemutatóra szóló betét az előző év végére mintegy 757 ezer darabra fogyatkozott. Ugrásszerű a csökkenés az összállományt tekintve is, hiszen ez egy év alatt kétszázmilliárdról harmincmilliárd forintra esett (ez a teljes betétállomány mindössze 2,5 százalékát teszi ki). A bank sajtóosztályán rámutattak: a még meglévő anonim szerződések többsége öt-, tízezer forint címletű gépkocsinyeremény-betétkönyv. Míg a K&H továbbra is ingyen végzi el a betétek nevesítését, az OTP tavaly szeptember óta ezért 350 forint azonosítási díjat számít fel. Ezt akkor is fizetni kell, ha a betétet az ügyfél nevesítés nélkül megszünteti, mert – mint a hitelintézetnél rámutattak – a törvény szerint ebben az esetben is fel kell jegyezniük az ügyfél adatait.
Az integrált takarékszövetkezeteknél az év eleji 42 milliárdos anonim állomány már az év közepére 15,4 milliárd forintnyira csökkent. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség adatai szerint is tavaly május–június táján tetőzött a nevesítési hullám. A Postabanknál a tavaly év eleji bő negyvenmilliárd forintnyi nevesítetlen betétállomány már augusztus végéig kevesebb mint a felére apadt.
Szigorodó jogszabály. Februárban kezdi meg a pénzmosásellenes törvény ismételt módosításáról szóló vitát a parlament. A javaslat szerint ezentúl a vagyoni ügyleteket – például ingatlanvételt – intéző ügyvédeknek is jelenteniük kellene a pénzmosásgyanús ügyleteket (az előterjesztők szerint ez nem jelenti majd az ügyvédi titok sérelmét). Az állami vagy szakmai felügyelet nélküli szakmák – például ingatlanforgalmazók, könyvelők, műkereskedők – művelőit ismételten az ORFK-nak benyújtandó pénzmosás elleni szabályzat és nyilvántartás kialakítására köteleznék, noha ezt a két éve már bevezetett rendelkezést tavalyra visszavonták. A Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságot felhatalmaznák a törvény végrehajtásának ellenőrzésére (a szabályzat hiánya akár százezer forintos bírsággal járhatna).
Erdőtűz pusztít a Grand Canyonban + videó
