A tárca reformálna

Magyar Bálint oktatási miniszter szerint nem okoz munkanélküliséget a közoktatási törvény tervezett módosítása. Egyes iskolavezetők azonban úgy vélik, hogy az oktatási tárca érdemi egyeztetés nélkül nyújtja be a módosításról szóló javaslatait a parlamentnek. A lapunk által megkérdezett igazgatók szerint működési problémákat és jelentős pedagógus-munkanélküliséget hozhat a törvény elfogadása.

Megerősítette kérdésünkre a szaktárca vezetője: azt javasolják, hogy az általános iskola első négy osztályában csak tanítók készíthessék fel a tanulókat, az 5. és 6. osztályban viszont legfeljebb az órák felét lehet majd szaktárgyak oktatására fordítani. E két évben tehát a tanítók is folytathatnák munkájukat. Magyar Bálint elismerte, hogy ezzel csökken a tanárok óraszáma, de ezzel párhuzamosan bővülnek a kötelező tanórán kívüli foglalkozások. Ezekre – mondta – pénzügyi garanciát kell biztosítani. Hozzátette még: emellett lehetőség nyílik átképzésekre, amellyel a pedagógusok másoddiplomaként tanítói, illetve tanári képesítést szerezhetnek. Felvetésünkre a miniszter cáfolta, hogy ez a módosítás a korábban szakmai körökben sokat támadott 6+4+2 éves iskolai szerkezetet helyezné előtérbe. Mint mondta, az 5. és 6. osztály egy átmeneti szakasz, ám javaslatuk legfőbb eleme, hogy egy egymásra épülő rendszerben nem teszi kötelezővé feleslegesen ugyanannak az anyagnak az újbóli oktatását. A szakminiszter azt ígéri, számos vita előzi majd meg a módosító javaslat benyújtását. Ennek első fordulójaként az Országos Köznevelési Tanács tart egy tanácskozást. A téli szünet előtt 400 helyre – iskoláknak, szakértőknek, szakszervezeteknek, Országos Köznevelési Tanácsnak, Országos Közoktatás-politikai Tanácsnak – küldték el előzetes véleményezésre a tervezetet.
*
Kocsisné Hodosi Eszter, a budapesti Kerék Általános Iskola és Gimnázium igazgatónője nem tudja elfogadni, hogy érdemi egyeztetés nélkül kerüljön a módosítás a parlament elé. A tervezettel ellentétben úgy látja, meg kellene engedni, hogy az alsó tagozaton is tanítsanak szaktanárok. Példaként említette iskolájuk sportoktatását. Szódáné Imre Márta, a dunaalmási Csokonai Általános Iskola igazgatónője úgy véli, hogy később kellett volna napirendre tűzni a módosítások benyújtását, mert az előzetes egyeztetésekre így nincs elegendő idő. Azt sem tartja szerencsésnek, hogy a tervezet szerint alsós diák nem bukhat meg, mert akkor a felső tagozatban göngyölődik tovább a bukási arány. A sajtóból értesültek a tervezett változtatásokról – tudtuk meg Némethné Őri Edittől, a Lébényi Általános Iskola igazgatóhelyettesétől. Mint mondta: gondot okozhat az 5–6. osztályban a szakos ellátottság, ha a tanórák felét tanítók tartják majd. Azzal, hogy egyáltalán ne legyen írásbeli házi feladat, nem ért egyet.
A budapesti Balassi Bálint Nyolc Évfolyamos Gimnázium igazgatónője szerint sem jó, ha a tantestületek véleményének megkérdezése nélkül kerül a tervezet az Országgyűlés elé. Juhász Gusztávné elgondolkodtatónak tartja, hogy a 6. osztályig megnyújtsák az alapképzés időtartamát. Szerinte működési problémákat nemcsak a nyolcosztályos gimnáziumokban, hanem az alsó tagozatokon is okozhat a törvény módosítása.
Szalai Ferenc, a győri Gárdonyi Géza Tehetségfejlesztő Általános Iskola és Óvoda igazgatója a problémát abban látja, hogy a kormányok csak a saját elképzeléseiket viszik keresztül az oktatásban. Elmondta: a tervezet elfogadása esetén a szaktanárok sem járnának jól, mert egy részüket el kellene bocsátani.