Milutinovics ellen – aki Milosevics leghűségesebb munkatársa volt, s valóban utasításokra végezte elnöki teendőit, a Milosevics-rezsim bukása után pedig „nem ártotta bele magát még a saját dolgába sem” – még Milosevicsékkel együtt emeltek vádat. A vádak ugyanazok. Milutinovics azonban elutasítja azokat, mondván, nem érzi magát bűnösnek az emberiség elleni bűncselekmények ügyében. Arra a kérdésre, hogy szembeszáll-e letartóztatásával, csak anynyit mondott: „Ugyan már! Én egy egyszerű ember vagyok, nem okozok problémákat. Az ember úgysem bújhat ki a saját bőréből. Úgy gondolom, civilizált ország vagyunk, s nem kell a rendőrségnek az ajtómon csöngetnie. De ez már nem tőlem függ” – tette hozzá. Elismerte, hogy a birtokában vannak bizonyos okmányok, amelyek Hágában a védelmét szolgálhatják, ám ezek nem különleges dokumentumok, hanem olyanok, amelyekhez bárki hozzáférhet. „Túlélési esélyeiről” elmondta: egészségi állapota „nem nevezhető ragyogónak”, súlyos szívműtéten esett át, három söntöt is beépítettek a szervezetébe, s más betegségekkel is bajlódik, amelyek így együttvéve végzetesek is lehetnek. – Kellett nekem elnöknek jelöltetni magam – fakadt ki egyszer.
Milutinovicsot tehát a következő napokban-hetekben Hágába várják. Türelmesen kivárták mandátuma leteltét, hogy Szerbiának ne kelljen éppen az elnökét kiadnia, de feltehetőleg megvárják még, hogy elmúljanak az ortodox karácsonyi ünnepek, s csak akkor kezdődik majd a kiadatási eljárás. Erre utalt Szvilanovics külügyminiszter is egy korábbi nyilatkozatában. Közben megkezdődtek az újabb találgatások, miszerint a félénknek tartott Milutinovicsot nem inkább tanúként viszik-e a törvényszék elé, hogy vádalkut kössenek vele, hiszen nem tartozik a balkáni vérontásért leginkább felelősek közé.
Hágai érkezésével teljes lesz a Milosevics-féle bűnszövetkezet. Öt tagja közül négyen már Scheveningenben ülnek, egy pedig öngyilkos lett. Ám korántsem teljes még a főkolomposok listája. Hiányzik még Sljivancsanin is például, a vukovári hármas egyike, de a két legkeresettebb sincs még a hágai fogdában. Karadzsicsot és Mladicsot, a boszniai szerbség háborús vezetőit közben nemzeti hősként ünnepelik nem csak Bosznia szerb felében. (Egyébként összesen huszonnégyen vannak szökésben.) Florence Hartman asszony, a hágai főügyész szóvivője a hét végén megismételte, hogy a bíróság addig nem szünteti be tevékenységét, amíg nem kerül kézre Karadzsics és Mladics. Tévedés lenne arra számítani, hogy valahol az erdők mélyén vagy ennél jobb helyen csendben meghúzhatják magukat addig, amíg megszűnik a törvényszék – nyilatkozta a szóvivő, aki egyúttal tolmácsolta a bíróság elégedetlenségét is a belgrádi együttműködési hajlandóság hiánya miatt. Hiszen a vádlottak egyike-másika szabadon sétál Belgrád központjában, olyanok, akiktől nem várható el, hogy a bűnbánó Biljana Plavsics volt boszniai szerb elnökhöz hasonlóan önként jelentkezzenek Hágában. (A koros Plavsics asszonyra, aki a politikai vezetők közül egyedül vallotta magát bűnösnek, s akinek esetében szintén vádalkuról beszéltek, a legjobb esetben is egy-két évtizedes börtönbüntetést róhatnak ki, ami azonban lényegében egyenlő lenne a legsúlyosabbal, az életfogytiglanival.) Jugoszláviának nem lesz más választása, mint a feltétlen együttműködés a törvényszékkel, ha csatlakozni akar az európai szervezetekhez. Márpedig akar.
Elképesztő dolgot talált a vámhatóság a csempészeknél
