Erősödik a vámszolgálat

Hazánk vámszempontból nyertese lehet az uniós csatlakozásnak, hiszen a közösségbe érkező, s hazánkban vámolt áruk után fizetendő vám egynegyede a magyar költségvetést gyarapítja majd. Ehhez azonban megfelelő fejlesztéseket kell végrehajtani. Elképzelések szerint összesen 13 logisztikai centrum lesz az országban, ahol vámkezelő irodát is kialakít a vámhatóság – nyilatkozta lapunknak Rajczy Lajos ezredes, a vám- és pénzügyőrség európai és nemzetközi ügyek főigazgatója.

Vámszempontból nyertese lehet Magyarország az uniós csatlakozásnak, hiszen a közösségbe érkező, s hazánkban vámolt áruk után fizetendő vám egynegyede a magyar költségvetést gyarapítja majd – nyilatkozta lapunknak Rajczy Lajos ezredes, a vám- és pénzügyőrség európai és nemzetközi ügyek főigazgatója. Hozzátette: ehhez azonban logisztikai központokat kell kijelölni és kialakítani. Ma még azonban kérdéses, hogy az ország uniós csatlakozása után mely technológiát alkalmazzák majd a magyar vámosok, s a határon vámkezelnek-e, vagy attól néhány kilométerre lévő belterületi logisztikai központban. A kormány közlekedéspolitikai stratégiájának megfelelően 13 ilyen centrum lesz az országban, ahol vámkezelő helyet is kialakítanak.
Az eddig elvégzett munkáról Rajczy Lajos megjegyezte: a magyar vámjogszabályok 99 százaléka már harmonizál az unióéval. Azt azonban ma még nem tudni, hogy a csatlakozás után megmarad-e a magyar vámtörvény, hiszen a nemzeti vámszabályok meghagyása országonként eltér. Például a franciák két kötetben szabályozzák nemzeti jogszabályaikat, ám ezek csak azokon a területeken maradhatnak fenn, amelyre az uniós jogszabály nem tér ki. A kérdésben döntést a jogalkotóknak kell majd hozni.
A főigazgató rámutatott: az Európai Unió nap mint nap hangsúlyozza, hogy a majdani EU-s határokon növelni kell az ellenőrzéseket, s azok hatékonyságát. Arra a kérdésre, hogy a gyorsaság és a biztonság miként egyeztethető össze, Rajczy Lajos az alábbiakat felelte: ez a vámigazgatások régi problémája. Egyfelől az ügyfelek és a multik részéről megfogalmazódik a gyors vámkezelés igénye, másfelől a nemzetközi terrorizmus és a költségvetés bevételi oldalának biztosítása érdekében komoly hangsúlyt kell fektetni az ellenőrzésre. Mindkét elvárás kielégítése leginkább az eredményes kockázatelemzési módszerrel orvosolható. (Ennek során a vámosok a szállítmány indítási és célországát, valamint egyéb más olyan körülményeket vizsgálnak számítógép segítségével, amelyek alapján vélelmezhető, hogy valami nem stimmel a fuvarral, vagy az országba belépő személlyel). Az informatikai rendszer ma már lehetővé teszi a szállítmány úton követését is. A szállítmányozók pedig partnerek abban, hogy kiszűrjék alkalmazottaik közül a törvénytelen utat választókat, hiszen érdekük, hogy vállalkozásuk ne veszítse el megbízhatóságát a hatóságnál. A vámigazgatás a jövőben további megállapodásokat köt szállítmányozó és vámügynökszövetségekkel. Az együttműködés jó példája az Egyesült Államok kormányáé, amely húsz frekventált kikötőt jelölt ki a világban, ahol egyedi megállapodások alapján biztosítanak információt egymásnak vállalkozók és hatóságok.
Visszatérve a magyar helyzetre, látni, hogy az unió nemcsak követelt, de forrásokat is biztosított a követelmények teljesítéséhez. A főigazgató emlékeztetett rá, hogy 1992-ben elsőként PHARE-pénzből látták el számítógéppel a testületet. A PHARE-pénzek jelentős részét azonban határfejlesztésre fordították, de jutott pénz 35 sugárkapu beszerzésére és telepítésére is. (Ezek a kapuk mutatják ki a határon áthaladó járművekben a veszélyes, sugárzó anyagokat.) Ebből a forrásból fejlesztették a vámlaboratóriumot is. Utóbbi nemcsak a bűnüldözési munkát szolgálja, hanem tarifális vagy származási problémák rendezésében is eredményesen felhasználható. A vámlaboratóriumok fejlesztése központi helyet kapott az EU bizottságának decemberben elfogadott „Vám 2007”-es programjában is. A PHARE-támogatással megvalósított fejlesztések összege az elmúlt tíz évben meghaladta – magyar társfinanszírozást nem számítva – a 90 millió eurót, amiből 68 milliót tett ki a határfejlesztés. A jövőben további fejlesztések a majdani uniós külső, 1087 kilométer hosszú határon lesznek, s – ebből 137 kilométer az ukrán, 447 a román, 346 a horvát és 157 a jugoszláv oldalon – az elkövetkezendő csaknem másfél évben további 15 millió eurót fordítanak erre.
A főigazgató ismertette, hogy a belső határok 1137 kilométeres szakaszán a hagyományos vámellenőrzés megszűnik az unió bővítésével. A schengeni egyezmény szellemében a belső határokon más jellegű, mélységi ellenőrzéseket fognak végezni. Ezek során harminc kilométeres határsávban a vámszolgálat bármikor, bárhol, bárkit megállíthat és kérdőre vonhat. Információnk szerint jelenleg a parancsnokságon még azon dolgoznak, hogy ezt – átcsoportosítással – a vámkommandó bővítésével, vagy egy új egység felállításával fogják végrehajtani. A főigazgató a testületnél sem létszámleépítést, sem bővítést nem prognosztizál az elkövetkezendő években.
Brüsszel más programokkal is segíti a magyar vámigazgatás integrálódását. Ezek között említette a főigazgató a Twinning programot, melynek során a spanyol vámigazgatás tanácsokkal, tapasztalatok átadásával és oktatással segíti a magyarokat. Egyébként a spanyol a világ egyik legeredményesebb kockázatelemzési módszere. A rendszer annyira jól sikerült, hogy azt az USA hírszerző és nyomzó szervei is tanulmányozzák. Arra a kérdésre, hogy miért nem a sokat hangoztatott eredményes magyar módszert elemzik az amerikaiak, a főigazgató ekképpen felelt: a spanyoloknak van tengerük, így az ő rendszerüket hatékonyabban tudják majd használni. Végezetül a főigazgató úgy ítélte meg, hogy a magyar vámigazgatás zökkenőmentesen fog belépni az unióba, s a felkészülés utolsó lépéseinek stratégiája februárra készül el.