Január végén kezdi meg hazai tevékenységét a Bank of China (Hungária) Rt., miután a pénzügyi felügyelet tevékenységi engedélye akár napokon belül megérkezhet – mondta el Shu Hsziaodong, az új pénzintézet igazgatósági tagja, a vezérigazgatói poszt várományosa. A 2,7 milliárd forint alaptőkéjű Bank of China – amelynek indulásához korábban további, legalább ugyanilyen volumenű kezdeti befektetést ígértek – egyelőre egy budapesti fiókkal startol, ahol lakossági és vállalati szolgáltatásokat is kínálnak majd. Shu Hsziaodong szerint elsőként betéti konstrukciókat, pénzátutalást, kereskedelmi ügyletek finanszírozását, sőt treasury-módozatokat vezetnek be, a termékpaletta később bővülhet.
A pénzintézet a hazai ügyfelek mellett szeretné kiszolgálni a hazánkban élő több tízezer kínai állampolgárt és a két-háromezernyi – részben vendéglátásból, ruházati termékek értékesítéséből élő – kínai hátterű kis- és középvállalatot is. (A hazánkba áramló kínai import nagyságát jelzi, hogy annak volumene évről évre meghaladja az egymilliárd dollárt.) A leendő vezérigazgató korábban nem zárta ki azt sem, hogy esetleg részt vesznek a Postabank vagy a Konzumbank privatizációs pályázatán is. Esélyeiket itt esetleg javíthatja, hogy az új, kínai hátterű pénzintézet igazgatóságában helyet kapott Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnöke, a Magyar Fejlesztési Bank jelenlegi tanácsadója is.
Az anyacég, a Bank of China – amely a Kínai Népköztársaság jegybanki feladatait is ellátja – az anyaország mellett 23 államban van jelen. Európában német, francia, olasz, angol, luxemburgi földön vannak leánybankjai vagy fiókjai, de létezik orosz és kazahsztáni kirendeltségük is. A Bank of China 2001-ben négyszázmilliárd dollár mérlegfőösszeggel, 32,8 milliárd dollár saját tőkével és kétmilliárdos nyereséggel zárt.
*
A hazai bankok száma az új versenytárssal együtt (a három-három lakástakarékot és jelzálog-hitelintézetet, a Magyar Fejlesztési Bankot és az Eximbankot is beszámítva) így 39-re nő. A nagy társaságok mellett jobbára vidéken közel 160 integrációs és néhány egyéb takarékszövetkezet szolgálja ki az ügyfeleket. Utóbbiak száma folyamatosan apad a tőkehiány miatti fúziók nyomán.
Változást hozott a bankpiaci szereplők számában az is, hogy az 1997-ben életbe lépett hitelintézeti törvény 2002. december végéig adott módot arra, hogy – az Európai Unióban ismeretlen típusú – betétgyűjtéssel általában nem foglalkozó, kisebb tőkéjű hazai szakosított hitelintézetek általános bankká vagy pénzügyi vállalkozássá alakuljanak át.
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) tegnap hozta nyilvánosságra, hogy általános banki engedélyt kapott az eddig döntően áruhitelezéssel foglalkozó Magyar Cetelem és a főképp az autófinanszírozásban jeleskedő Merkantil Bank. Utóbbi már korábban is gyűjtött ügyfélbetéteket, a Magyar Cetelem azonban – mint Lendvai János vezérigazgató lapunk kérdésére elmondta – csak most készült fel e tevékenységre. A bankká alakuláshoz a társaságoknak az eddiginél nagyobb, kétmilliárd forintos alaptőkét is biztosítani kellett.
Az egyéb szakosított hitelintézetek közül még októberben bankká alakult a Porsche Bank, míg a döntően az Opel típusú járművek finanszírozásáról megismert GMAC Bank tavaly év végétől pénzügyi vállalkozásként működik tovább. Utóbbinak így nevéből is törölnie kell a „bank” szót.
Távozók és kopogtatók. Várhatóan 2003 derekán kezdi meg működését – ha megkapja a felügyelet tevékenységi engedélyét – a ritka kivételként nem fővárosi székhelyű nagyobb pénzintézet, a Sopron Bank. Tavaly távozott viszont a hazai porondról a holland hátterű Rabobank és a francia Société Générale. A hazai szereplők számát tovább csökkentené, ha a Postabank és a Konzumbank az év második felében esedékes privatizációja során valamelyik, már itthon meglévő rivális venné meg őket. Kérdés az is: mi történik a Polgári Kereskedelmi Banknak a Postabanknál lévő, s esetleg eladható licencével.
csempészet
Elképesztő dolgot talált a vámhatóság a csempészeknél
