Biztató kísérletek a cukorbaj gyógyítására

Magyarországon nyolcszázezer, a világon több mint százmillió ember szenved a cukorbajtól. Előrejelzések alapján 2010-ben arra lehet számítani, hogy a föld lakosságának öt-tíz százaléka, csaknem 200-300 millió ember diabéteszes lehet. Ezért is nagy jelentőségű az a felfedezés, amellyel az amerikai és magyar tudósok rukkoltak elő az USA-ban élő, magyar származású Kiss Zoltán biológusprofesszor vezetésével. Olyan fehérjét találtak, amely az egereken végrehajtott kísérletek során hatékonynak bizonyult a vércukor szabályozásában. Előnye, hogy hatásának kifejtéséhez nincs szükség az inzulin jelenlétére, így kutatók reményei szerint a cukorbetegség mindkét fajtájánál gyógyító lehet. Állatkísérletekkel bebizonyították, ez a fehérje hosszabb ideig hat, mint az injekcióval beadott inzulin – amitől a diabéteszesek irtóznak –, illetve a forgalomban lévő bármelyik gyógyszer, amellyel a cukor felvételét és lebontását serkentik.
Kiss Zoltán professzor Magyarországon szerzett biológusdiplomát, majd a nyolcvanas évek elején emigrált az USA-ba, ahol több biotechnológiai vállalatot hozott létre a rák és a másik népbetegség, a diabétesz kutatására. A most folyó kísérleteket az amerikai Zoltan Laboratories elnökeként szervezi, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Magyarországon – Budapesten, Szegeden és Debrecenben – is, ahol a vizsgálatokba több klinikai műhelyt is bevont. Sikerült egy új gyógyszer fejlesztéséhez amerikai befektetőket toboroznia, de reméli, hogy a közös kutatás sikere a kelet-európai gyógyszerpiac meghatározó személyiségeinek is felkelti az érdeklődését, hiszen a cukorbaj ma már a fiatal korosztályok között is szedi áldozatait. Arra a kérdésre, miben látja az okát, hogy a diabétesz népbetegség lett, Kiss professzor elmondta: a genetikai adottságok mellett az életvitel is hozzájárul a kór kialakulásához. Ugyanis két fontos mechanizmus – az egyik függ az inzulintól, a másik nem – szabályozza a cukor lebontását. Az inzulintól független tényező csak akkor működik hatékonyan, amikor mozgunk, és megterheljük a vázizmot. Sajnos a modern élet velejárója, hogy egyre kevesebb időt töltünk testedzéssel. Ezért az inzulintól függő mechanizmusnak kell átvennie a cukoranyagcsere szabályozását és a vércukor megfelelő szinten tartását.
Az eddigi kutatások azt bizonyítják, hogy a cukorbetegség valószínűleg megelőzhető. Kiss Zoltán professzor laboratóriumai ezzel kapcsolatban is végeztek kísérleteket.
Kétféle cukorbetegség létezik. Az egyiknél az inzulint termelő sejtek a hasnyálmirigyben egy autoimmun folyamat következtében elpusztulnak. Ezek a betegek azonnali inzulinkezelésre szorulnak, és az összes cukorbeteg egytizedét teszik ki. A másik típusú diabéteszre – szokták öregkorinak is nevezni – akkor van esély, amikor a cukoranyagcserében részt vevő szervek, mint a vázizom, a zsírszövet és a máj, fokozatosan érzéktelenné válnak az inzulinra. Előidézheti például a túl zsíros táplálkozás. Létezik egy másik előidéző tényező is, a krónikus vagy szubkrónikus gyulladás. Akár még egy rossz fog is kiválthat ilyet, de ide sorolhatók a reumatikus betegségek is.
Az amerikai kutatók olyan fehérjét találtak, amelynek mennyisége a vérben a gyulladásokkor lényegesen növekszik, és amely az inzulin hatását a cukor anyagcseréjében lényegesen rontja. Ezt a fehérjét szerencsére egy nem toxikus vegyülettel gátolni lehet. A további vizsgálatoktól Kiss professzor csapata azt reméli: a gátló vegyület alkalmas lesz arra, hogy a cukorbaj kialakulását legalább a gyulladásban szenvedőknél megelőzzék. Ezáltal a prevenciót kiterjeszthetik a cukorbetegek táborának egynegyedére. Erre azonban még legalább hat-nyolc évet várni kell.
Az MTA Szegedi Biológiai Központjában Kiss Zoltán amerikai vállalkozása saját laboratóriumot is kialakított, ami lehetőséget ad arra, hogy a kelet-közép-európai tudósokat bevonja a kutatásokba.