Ellenőrzési hullám előtt a kisboltok

Betarthatatlan rendeletnek kell megfelelniük a kisboltosoknak; számos átalakítást, beruházást kellene elvégezniük a tőkeszegénységgel küszködő honi vállalkozóknak. Indokként az uniós csatlakozást jelölték meg, amely nem lehet valós ok, hiszen több tagállamban is csak az újonnan nyíló üzletekre alkalmazzák a szigorúbb követelményeket. A szakszövetség szerint márciustól szigorúbb hatósági ellenőrzések várhatók.

Minden bizonnyal március végén kezdik meg a kereskedelmi egységek szigorú ellenőrzését a hatóságok, eddig csak szóbeli fenyegetőzéssel találkoztunk – mondta lapunknak Antallfy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz) ügyvezető elnöke. Ismeretes, múlt év novemberétől lépett hatályba az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeit szabályozó mezőgazdasági és az egészségügyi minisztérium együttes rendelete. A szabályozás teljesíthetetlen követelményeket ír elő a vállalkozóknak. Antallfy aláhúzta: a boltok működéséhez felesleges és értelmezhetetlen adminisztrációt, dokumentációt és utasításokat írnak elő, amelyek külön rendszerszervezői hozzáértést igényelnek, s a kisboltok és a családi vállalkozások számára szinte teljesíthetetlenek. Antallfy hangsúlyozta: bíznak a hatóságok pozitív hozzáállásában, hiszen enélkül temérdek vállalkozás megy majd csődbe. Úgy látja, a hatóságok arrogáns magatartását mára sikerült megfékezniük. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium számára készítettek egy tanulmányt, melyben a követelmények enyhítésének esetleges módjait vázolták fel a tárcának. Most egyeztetésre várnak.
Az érintettek szerint jelentősen növeli terheiket, nehezíti életüket, hogy nyilvántartást kell vezetniük a felhasznált takarító- és fertőtlenítőszerekről, s a dokumentumnak a takarítás részletes leírását is tartalmaznia kell, megnevezve a felelős személyeket. A kártevők elleni védekezést is írásbeli program alapján kell végezni, s a kihelyezett búvóméregládákról pedig térképet is kell készíteni. Azt sem értik, miért szab azonos feltételeket a rendelet az élelmiszer előállítására és forgalmazására, miközben az utóbbi esetében csupán az áru eladótérben történő továbbadása történik. A boltosok úgy látják, működésük kerül veszélybe azzal, hogy egyes követelmények betartásához jelentős anyagi áldozatot kellene vállalniuk, a tőkeszegény magyar vállalkozásoknak ugyanis erre nincs elegendő forrása. Az egyik kisboltos lapunknak így fogalmazott: „Hogyan ruházzak be több százezer forintot napi 40 ezres bruttó forgalomból?” Antallfy szerint az is komoly probléma, hogy bizonyos esetekben – például helyhiány miatt – nem lehet teljesíteni a követelményeket. Másfelől sokan dolgoznak bérleményekben, melyek esetében az átalakításokhoz a tulajdonos beleegyezése is szükséges.
A rendeletet megjelenésekor az uniós elvárásokra való hivatkozással jelentették be. Ezt azonban a Kisosz nem tudja elfogadni, hiszen, mint Antallfy Gábor rámutatott, az EU-ban a szabályokat csak jövő időben értelmezik, a meglévő és üzemelő üzletekre nem. Így lehetséges az, hogy egyes déli tagállamokban száz éve működő boltoknak nem kell megfelelniük a legújabb követelményeknek. Lapunknak nyilatkozó kisboltosok hangsúlyozták: számítanak a döntéshozók pozitív hozzáállására, hiszen enélkül üzleteikre a bezárás, rájuk a munkanélküliség, családjukra pedig az elszegényedés vár.