Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFFI) összesített adatai alapján a beadott jelentkezések száma (166 ezer) négy százalékkal növekedett az előző évhez képest. 2004-ben mintegy 380 ezer jelentkezési lap érkezett be az irodához, ami új csúcsot jelent. A feldolgozott adatok összehasonlítása alapján számos folyamat figyelhető meg. A nappali alapképzésre hét, felsőfokú szakképzésre harminc százalékkal jelentkeztek többen, mint az előző évben. Az OFFI nyilvántartása szerint – vélhetőleg a rövidebb képzési idő miatt – jóval többen választják a főiskolákat, mint az egyetemi oktatást. A továbbtanulni vágyók körében – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is nagyobb a nők aránya (59 százalék). A kormány által meghatározott, államilag finanszírozott nappali tagozaton megszerezhető 54 ezer hely valamelyikére mintegy kétszer annyian pályáztak, és nőtt az esti tagozatok után érdeklődők aránya is. A korábbi diplomájukat huszonháromezren szeretnék megfejelni, a közvetlenül az érettségi után jelentkezők aránya viszont csupán harmincöt százalék.
Befutó helyen
A növekedés elsősorban a nappali alapképzésben és a felsőfokú szakképzésben tapasztalható, ahol harmincszázalékos volt. A legnépszerűbb és az átlagot meghaladó mértékű emelkedés a gazdasági területen és az egyes bölcsészettudományi szakokon (például kommunikáció) figyelhető meg. A közgazdasági jellegű felsőoktatásban közel huszonháromezren kívánnak továbbtanulni, több mint kétharmaduk főiskolai szinten. A közkedvelt karok sorában a második helyet a bölcsészettudományi képzés szerezte meg, ahol összesen mintegy tizenhétezer pályázó szeretne diplomához jutni.
Túlfelvétel elhelyezkedési problémákkal
A bekerülési esélyt vizsgálva a legnehezebb dolguk hagyományosan a művészeti pályára készülőknek van, hiszen itt négyszer-ötször többen versenyeznek azért a néhány kiosztható helyért. A jogi karok esetében, noha két-háromszoros a túljelentkezés, továbbra is csökken az államilag finanszírozott alapképzésre első helyen bejutni vágyók száma. A jogász szakmában kialakult túlkínálatnak és az ebből fakadó elhelyezkedési gondoknak köszönhető, hogy csökken az érdeklődés a korábbi évekhez képest. A folyamatot az is jelzi, hogy a túljelentkezés az egyházi egyetemek mellett számos vidéki intézményben sem érte el a kétszerest.
A műszaki felsőoktatási intézmények már kevésbé népszerűek, itt nem tolonganak úgy a delikvensek, mint a már említett iskolákban: első helyen mintegy tízezer fő pályázik. Sőt, a rekordok ellenére vannak olyan állami, nappali tagozatos szakok – főként természettudományi területen –, melyeket egyetlen továbbtanulni vágyó fiatal sem írt be első helyre. A válság jeleit az Európai Innovációs Eredménylista (Europien Innovation Scoreboard) tavalyi kiadványában publikált tanulmány is mutatja. Az unió tagállamaiban a 24–29 éves korosztály tekintetében az évente kikerülő műszaki értelmiség aránya tíz és húsz százalék között mozog. Nálunk éppen hogy eléri a három százalékot. A felmérés szerint az Európai Unióhoz csatlakozó országokban évente megszerzett műszaki, illetve természettudományos diplomák mennyiségének változása tekintetében messze az utolsó helyen állunk. Magyarországon több mint 26 százalékkal csökkent az említett területekről kikerülő, végzett diákok száma.
Sok a kihívás
A magyar felsőoktatás az elmúlt években végbement negatív változások és hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása következtében jelentős kihívásokkal néz szembe. Az amúgy is válságban lévő intézményeknek övön aluli ütést jelentettek a Draskovics-csomag utáni elvonások. Az alulfinanszírozottság miatt nem tudják tartani a minőséget, a színvonal rohamosan csökken, az oktatás felhígult, és számos iskola „diplomagyárrá” alakult – állította a Professzorok Batthyány Körének legutóbbi konferenciáján több szakember. A nagymértékű forráskivonást mutatja az is, hogy míg az egy hallgatóra jutó kiadás és az egy főre eső GDP aránya Magyarországon 1990-ben nyolcvanöt, addig jelenleg harmincnyolc százalékon áll – vélte Pálinkás József, a Fidesz kulturális tagozatának elnöke a rendezvényen tartott előadásában. A hallgatói létszám a 90-es évekhez képest megnégyszereződött, ugyanakkor az oktatók száma nem növekedett megfelelő arányban: míg a rendszerváltáskor egy tanárra hat diák jutott, ma tizenhat.
origo.hu
Szijjártó Péter: Nem az ukrán elnök, hanem a magyar emberek döntik el, hogy Ukrajna csatlakozhat-e az EU-hoz
