Két esztendeje, amikor nyilvánosságra hozták, hogy Kertész Imre kapja meg a 2002-es irodalmi Nobel-díjat, rövidesen híre ment, hogy filmet terveznek forgatni a szerző Sorstalanság című holokausztregényéből. A gondolat azonban jóval korábbi Kertész Nobel-díjánál. A Barbalics Péter vezette Magic Media Rt. ugyanis – állítólag az egyik német üzleti partner felvetésére – már 1997-ben megvásárolta a regényből készítendő film gyártási jogait. A producer – aki mellesleg Dávid Ibolya sógora – már 2002 őszén több helyütt nyilatkozta, hogy egymilliárd forintnál is magasabb összegű lehet a film költségvetése (ez végül két és fél milliárdra nőtt), s hogy az államnak is részt kellene vállalnia a film finanszírozásában. Barbalics kijelentései értő fülekre találtak: Medgyessy Péter miniszterelnök rövidesen bejelentette, hogy egymilliárd forinttal támogatja az állam az alkotást – a Pénzügyminisztérium tartalékkeretének terhére. Emiatt a kormányfő joggal mondhatta azt, hogy nem a többi filmtől veszik el ezt az öszszeget. De ha felidézzük a Bánk bánra, valamint a Hídemberre fordított állami támogatás miatti reakciókat, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a legkevésbé sem előnyös gesztus a filmszakma felé egy produkció ilyenfajta finanszírozása.
A csapdahelyzet elkerülése végett úgy próbálták alakítani a dolgokat, hogy a produkció mégis pályáztatás útján kapja meg a Medgyessy által beígért összeget. Értesüléseink szerint ennek érdekében a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) elnöke, Grünwalsky Ferenc felvetette, hogy a közalapítvány játékfilmes szakkollégiuma kezdeményezzen pályázatot a Sorstalanság finanszírozására. A szakkollégium azonban Medgyessy korábbi kijelentésének ismeretében erre nemet mondott. Azonban az MMKA kuratóriuma – dacára annak, hogy korábban sohasem volt példa a szakkollégium „megkerülésére” – mégis megpályázta az összeget a produkció számára, amelyet meg is ítéltek a Sorstalanságnak. Így a pályáztatás, még ha oly furcsán is, de megtörtént, az eljárás viszont így sem aratott osztatlan sikert a filmszakma körében. Elvégre gyakorlatilag éppúgy valós versenyhelyzet nélkül adott az állam jelentős összeget egy komoly presztízsértékkel bíró film megalkotására, mint ahogyan nagy visszhangot keltve a polgári kormány tette a „kurzusfilmként” emlegetett két alkotással. Mindemellett a támogatás fejében – a magyarországi szokásrendnek megfelelően – az állam nem kap részesedést a szerzői jogokból sem, tehát még a Sorstalanság feltételezett anyagi sikere esetén sem térülhetne vissza az idei éves filmtámogatás negyedét megközelítő összeg az államkasszába. Végül 920 millió forintot különített el az állam a produkció számára, a két és fél milliárd forintos költségvetés fennmaradó részének biztosítását az angol Renegade Films, a német Euroarts, valamint az Európai Unió filmalapja, az Eurimage vállalta.
Tavaly decemberben el is kezdődött a forgatás, meglehetős titkolózás közepette. A munkálatok azonban látványosan haladtak, pedig már ekkor is problémákkal küszködött a produkció. Statiszták, statisztaszervezők, sminkesek és technikusok panaszkodtak, hogy késik a járandóságuk; szép számmal akadtak olyanok is, akik már december óta nem láttak egy vasat sem a nekik járó fizetségből. Bizonytalanságukat még inkább fokozta, hogy a február elején tartott nyílt napot követően leállt a forgatás. A produkció vezetői ezt akkor még azzal indokolták, hogy a rossz időre várnak (!). Időközben rátavaszodott a Sorstalanságra, mégsem folytatódott a munka. Március elején már Koltai Lajos rendező is bevallotta, hogy pénzügyi gondokkal küszködik a film, igaz, ekkor még csak a támogatások átutalásának késéséről, valamint egy-két hétnyi kényszerszünetről volt szó. A kényszerű tétlenség azonban az utolsó forgatási naptól, február 8-tól egészen máig tart, és az idő múlásával Koltaiék nyilatkozataiban is egyre inkább megcsappant az optimizmus: a hírek március közepén már arról szóltak, hogy a készítők áthidaló kölcsönöket is hajlandók lennének felvenni a film biztonságos forgatásának érdekében. Mindeközben a produkcióra az eddigi huszonöt (!) forgatási nap során 950 millió forintot költöttek, míg az alkotásból mindössze 60-65 perc – tehát a tervezett időtartam fele – készült el, bár a forgatások befejezését április közepére ígérték. Április közepén aztán felröppent a hír, miszerint az MMKA teljes körű jogi és pénzügyi vizsgálatot indít a Sorstalanság ügyében, valamint új pénzügyi háttérstruktúra kidolgozásán munkálkodik.
A hírek hátterében az állt, hogy a nyugat-európai koprodukciós partnerektől valóban nem érkezett meg a pénz a Sorstalanság alkotóihoz. Az angol koprodukciós partner ugyanis könyvvizsgálót küldött Magyarországra, hogy tájékozódjék a támogatás felhasználásának menetéről, ami ekkora összegű beruházások esetében rutinszerű eljárásnak számít. A könyvvizsgálónak azonban azzal kellett szembesülnie, hogy negyedmilliárd forintnak nyoma veszett – ez a felismerés vezetett a további esedékes összegek visszatartásához. A film azonban felélte a rendelkezésre álló pénzt, így következett be a kényszerű leállás. Mindemellett a nyugati partnerek többsége csupán szándéknyilatkozatot írt alá a közreműködésről, amitől – főként sikkasztás gyanújának esetén – természetesen bármikor elállhatnak a felek. Gyakorlatilag tehát tavaszra összeomlott a film: 250 millió forintnak nyoma veszett, és körülbelül 580 millióra lenne szükség a forgatás befejezéséhez – és az utómunkálatok költségeiről még nem is szóltunk.
Hamarosan a Sorstalanság készítői is belátták, hogy nincs értelme tovább a helyzet kozmetikázásának: Koltai Lajos rendező először az egyik kereskedelmi rádióban tette közzé nem kevés indulattal, hogy „a feje tetejére állt” a produkció, majd egyik napilaptársunknak nyilatkozva fogalmazott úgy, hogy a film „anyagilag teljesen lenullázta magát”, és hogy a producerben a stábnak, így személy szerint neki is „megrendült a bizalma”. Mindeközben több alkalommal összeült az MMKA vezetősége, megtárgyalandó a Sorstalanság további sorsát. Nyilvánvaló volt, hogy a politikai akarat sem engedi veszni hagyni a nagy presztízsértékű produkciót, azonban negyedmilliárd forint eltűnését követően végképp nem tehette meg a kormányzat, hogy közvetlen módon pótolja a film befejezéséhez szükséges hiányt. A döntés végül múlt csütörtökön született meg: az MMKA körülményesen fogalmazó közleménye szerint a közalapítvány „vállalja a válságba került Sorstalanság című film forgatásához és befejezéséhez szükséges anyagi és jogi feltételek megteremtéséért végzendő munka koordinálását”. A valóságban ez azt jelenti, hogy az MMKA Magyar Mozgókép Kft. névvel külön céget hozott létre, amely átveszi a Sorstalanság szerződéseit és finanszírozását a Magic Mediától. A produceri teendők további ellátására Hámori András Kanadában élő producer kapott felkérést. A tervek szerint Barbalics nem távozik a stábból, „papíron” produceri szerepköre is megmarad – ez nyilvánvalóan azért szükséges, mert az ő cége rendelkezik a megfilmesítési jogokkal –, de aláírási jogát megvonták, és döntéshozói jogköre csak Hámorinak lesz a továbbiakban. Várhatóan „vissza nem térítendő kölcsönt” kap az államtól a produkció – ami nem mellékesen azt jelentené, hogy az adófizetők pénzéből pótolnák a Barbalics produceri ténykedése során eltűnt összeget.
De még így is túl sok kérdőjel maradt a produkció körül. Kérdés, a rendező hogyan lesz képes motiválni a kényszerleállás – és fizetségük elmaradása – miatt csalódott szereplőket, miként és milyen többletköltség árán forgat tavasszal téli jeleneteket, valamint nem okoz-e gondot a leállás a tizenhárom éves főszereplő miatt is, elvégre ilyen korban igen gyorsan változhat a fiúgyermekek külseje és hangja. És ami az alkotás celluloidszalagon túli vetületeit illeti, kérdés, ha „megrendült benne a bizalma”, akkor Koltai Lajos milyen megfontolásból hallgatott heteken keresztül az időjárásra hivatkozva arról, hogy Barbalics Péter vezénylete alatt pénzügyi gondba került a produkció. Hogy a film pénzügyi helyzetét és szerződéseit áttekintő – a hírek szerint néhány hetesre tervezett – vizsgálat végeztével indul-e eljárás a 250 millió forintos hiány miatt Barbalics Péter ellen? S ha igen, Barbalics mellett azokat is felelősségre vonják-e majd, akik a filmeskörökben nem túl jó hírű producerre bízták a magyar filmgyártás eddigi történetében példátlan nagyságú összeget? És nem utolsósorban arra is csak a jövő adja meg a választ, hogy az országimázs szempontjából sem elhanyagolható produkció mérlege miként alakul a jövőben: meghozza-e a várt áttörést a magyar filmművészet számára, avagy éppen ellenkezőleg: a magyar filmesek megbízhatatlanságáról szóló mítosz útnak indítójaként fogunk-e majd emlékezni Barbalics produkciójára.
Mindenesetre egy tegnap megjelent interjúban Koltai Lajos azt ígérte, májusban Fóton folytatódik a forgatás, és az elmaradt tiszteletdíjakat is kifizetik a produkció résztvevőinek.
A SORSTALANSÁG ÚJ PRODUCERE. Hámori András Budapesten szerzett jogi diplomát, majd 1981-ben, amikor újságíróként Franciaországban járt, útját megszakítva Kanadába disszidált. Először a vendéglátóiparban dolgozott, majd egy volt New York-i rendőrrel készített interjúsorozattal kapcsolódott be a filmszakmába. 1985-től az Alliance nevű filmescég elnöke. 1989-ben alapította meg Susan Cavannel az Accent Entertainment Corp. nevű vállalatot. Az Alliance közreműködésével készült Szabó István A napfény íze című alkotása, valamint a Max című Menno Meyjes-film, amely Hitler festői próbálkozásainak időszakáról szól. A producer már e filmeknél is dolgozott együtt Koltaival. Produceri tevékenységéhez többek között olyan alkotások fűződnek még, mint az 1999-es eXistenZ David Cronenberg rendezésében vagy Enyedi Ildikó 1994-ben bemutatott filmje, A bűvös vadász.
A MAGIC MEDIA RT. KARRIERJE. Barbalics Péter 1990-ben hozta létre Balogh Kálmánnal és Sipos Lászlóval, miután tönkrement a Mafilm, amelynél együtt dolgoztak. „Nem volt semmink, csak a régebbről élő kapcsolataink”, idézte fel a kezdetet egy interjúban Barbalics – igaz, filmeskörökben közkeletű vélemény szerint az állami filmipar privatizációjának is szerepe volt a sikeres indulásban. Az utóbbi években a Magyar Filmszemléken számos díjjal jutalmazták a Magic Media produkcióit. A filmszakmában azonban nem örvend jó hírnek Barbalics: a korábbi, azonos nevű cégből átalakított Magic Media Rt. állítólag számos korábbi produkció munkatársainak jelentős összegekkel tartozik. Korábban Szász János rendezővel is konfliktusba keveredett Barbalics Péter. A rendező Wedekind A tavasz ébredése című színművét kívánta filmben feldolgozni a Magic Media közreműködésével, azonban – mint Szász János mondja – Barbalics Péter nemtörődömsége miatt késett le a produkció az uniós Eurimage pályázatáról, valamint miatta szállt ki végül a filmből két német és egy angol koprodukciós partner. „Barbalics felháborító módon nem fizette ki kollégáimat. Gyártásvezetőket, asszisztenseket. Egy óra alatt össze lehetne toborozni a szakma különböző pontjain azokat a színészeket, filmes szakembereket, cégeket, akiknek Barbalics cége tartozik” – mondta az ügy kapcsán a film.hu című internetes lapnak (www.magyar.film.hu) Szász János.
