Az európai parlamenti választásokon Szlovákiában minden pesszimista előrejelzést alulmúlt a 16,96 százalékos részvétel. Milyen hatással van ez az elutasító magatartás a szlovákiai politikusokra, illetve az európai mandátumhoz jutott képviselőkre?
– A kérdésnek politikai és jogi vetülete van. Tekintettel arra, hogy a választójogi törvény nem szabott részvételi küszöböt, a választás sikeres és eredményes volt, a mandátum tehát legitim, ugyanarra jogosít fel, mintha a részvétel százszázalékos lett volna. Politikailag már bonyolultabb a kérdés, és én biztos vagyok abban, hogy a politikusok és a szakértők elemezni fogják a kialakult helyzetet. Erre nagy szükség van, az érdektelenség miatt ugyanis a demokrácia lényege vész el. Hiszen tudjuk, a demokrácia a népakarat megvalósítása. Ha nem nyilvánul meg a nép akarata, akkor hogyan és milyen demokráciát építhetünk? Súlyos problémát kell kezelniük a szlovákiai politikusoknak, ne feledjük, két év múlva a hazai parlamenti választások lesznek.
– A mandátum tehát él, az önök feladata pedig élni a mandátum adta lehetőséggel. Mi az, amit szívesen vállal majd magára az Európai Parlamentben, mi az, amin változtatni szeretne?
– Örülök, hogy ketten jutottunk mandátumhoz, megoszthatjuk a munkát. Az MKP legfőbb célja a kisebbségi jogok kérdésének prezentálása, kezelése, ezért én is erre összpontosítanék. Három olyan bizottság is van, amely érintőlegesen foglalkozik ezzel a kérdéssel, de csak érintőlegesen. Izgalmas kérdés, hogy átveszi-e az EU az Európa Tanács feladatait, vagy alkot-e a tapasztalatok alapján valamilyen konkrét jogi normarendszert e kérdéskörben. Az unióban a menekültek és bevándorlók ügyével foglalkoznak most, meglehetősen összemosva a nemzeti kisebbségek kérdéskörével. Ezen változtatni kell, ami nem kis kihívás. Szakmailag pedig igen közel állnak hozzám a munkaügyi és szociális ügyek.
– Az MKP-ből valóban ketten lesznek. De az Európai Parlament működésében a frakciónak fontos szerepük van, a néppártiban pedig több mint 260 társuk lesz, ráadásul köztük a Fidesz 12 és az MDF egy képviselője is…
– Ez igaz. És igaz az is, hogy az Európai Parlament egészen más együttműködési normákat és formákat követel meg, mint a hazai. A legnagyobb nemzeti küldöttség is kisebbségben van, ha érdekeit érvényesíteni akarja, mások támogatását kell keresnie, de ugyanez vonatkozik a parlamenti frakciókra is. A néppárti a legnagyobb, de egyedül nem tud dönteni. Azt hiszem, az együttműködés új kultúráját kell majd elsajátítanunk, ami, remélem, visszahat majd a nemzeti parlamentekre is.
Erősödő kisebbségi lobbi. Erősödhet a nemzeti kisebbségi lobbi az Európai Parlamentben, mivel sok olyan képviselő került be, aki a határon túli magyarság érdekeinek a szószólója lehet – írta a Krónika. Az erdélyi napilap figyelemre méltónak tartja, hogy a felvidéki Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád lesz a kisebbségi sorban élő magyarság képviselője az európai parlamentben. Ami Magyarországot illeti, a Fidesz-listán bejutott Gál Kinga személyében erdélyi származású tagja is lesz az európai törvényhozásnak. Jelentős kisebbségpolitikai tapasztalattal utazik Brüsszelbe a szocialista Tabajdi Csaba is, aki a Horn-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára volt – írta a Krónika, megemlítve a fideszes Schöpflin Györgyöt, a londoni egyetem politológiaprofesszorát is, aki a bálványosi nyári szabadegyetem állandó résztvevője. (MTI)
