Folytatódni látszik az a trend, miszerint voksolásról voksolásra csökken az érdeklődés az európai parlamenti választások iránt: ezt látszik igazolni az a májusban készített felmérés, amely szerint az európai szavazópolgárok alig 45 százaléka kíván a június 10–13. között megrendezendő választási maratonon az urnákhoz járulni. Az EOS Gallup Europe közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy az új tagállamokban még a régieknél is kevesebben kívánnak szavazni az arra jogosultak. Amennyiben a felmérés beigazolódik, akkor a mostani részvétel még az 1999-es EP-szavazás 49,8 százalékos részvételi arányát is alulmúlja.
A közvélemény-kutatás szerint az új tagállamok közül Észtországban (26 százalék), Csehországban (20 százalék) és Szlovákiában (27 százalék) szavaznak majd a legkevesebben, a legtöbben viszont Cipruson (67 százalék), Máltán (64 százalék) és Magyarországon (57 százalék) adják le voksukat. A régi tagállamokban a legnagyobb választási részvétel Görögországban (66 százalék), Luxemburgban (73 százalék) és Belgiumban (76 százalék) várható – de ez nem is csoda, hiszen ezekben az országokban pénzbüntetéssel sújtják azokat, akik nem szavaznak. A legkisebb arányban – a felmérés szerint – Svédországban (31 százalék), Nagy-Britanniában (32 százalék) és Portugáliában járulnak majd az urnákhoz.
Berlin engedne. Németország kész a további engedményekre az európai alkotmányozás sikeres lezárásáért – jelentette ki tegnap Gerhard Schröder, miután fogadta az EU soros elnöki tisztségét betöltő Írország miniszterelnökét, Bertie Ahernt. A német kancellár azt hangsúlyozta, hogy Berlin kész elmenni a kompromisszumkészség határáig, de elvárja: azok az uniós országok is „mozogjanak”, amelyek eddig visszafogottságot tanúsítottak az alkotmány ügyében. Ahern Berlin előtt Luxembourgban járt, ahol kijelentette: Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök biztosan elnyerné az Európai Bizottság elnöki posztját, kár, hogy nem kívánja magát jelöltetni. (MN)
