Törvénymódosítási javaslatként terjeszti az Országgyűlés elé a nemzeti petícióban foglaltakat a Fidesz, így öt plusz egy – a költségvetés módosítását tartalmazó – tervezetet tesz le a parlament asztalára – jelentette be Orbán Viktor pártelnök a tegnapi sajtótájékoztatóján. Elmondta: fontosnak tartják még a választás előtt beadni az indítványokat, amelyek magukban foglalják az otthonteremtésről, a munkahelyek védelméről és a privatizáció leállításáról, a gazdák támogatásáról, a gyógyszerárak megfékezéséről és a gáz, valamint az energia árának infláció mértékéhez igazodásáról szóló elképzeléseket és megalapozott, kivitelezhető változtatásokat. Szeretnék elérni, hogy a parlament a jövő héten, még a nyári szünet kezdete előtt tűzze napirendre a javaslatokat. Orbán Viktor elmondta: a költségvetési módosítás szerint ötvenmilliárd forint mozdulna a gazdák irányába, az elvonások pedig a médiatámogatást, az igazgatási támogatást, az általános tartalékot és az utántöltős Gripeneket, valamint az informatikai minisztériumot érintenék, ahol például tízmilliárd forint ragadt benn a korábbi évben. A költségvetés átrendezése összesen 86 milliárd 215 millió forintot érint – fűzte hozzá Pokorni Zoltán alelnök.
Zuschlag János (MSZP) tegnap arról beszélt: Orbán Viktor aláírásával sok olyan embernek küldött köszönőlevelet a költségvetés megváltoztatására irányuló petíció aláírásáért, akik nem tették meg azt.
A kormány versenyképesség-javító intézkedésről beszél, miközben megszorító csomagra készül – hangsúlyozta a Fidesz elnöke a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorának vendégeként. Orbán Viktor kifejtette: a pénzügyminiszter nyolcszázmilliárd forintnyi versenyképesség-javító csomagot jelentett be, és elég homályosan beszélt arról, hogy mik is lesznek ennek a forrásai.
– Semmiféle megszorító csomag nem készül, fel sem merülhet ilyen gondolat akkor, amikor a magyar gazdaság végre elindult fölfelé – szögezte le Draskovics Tibor pénzügyminiszter. Szerinte az elmúlt tíz hónap világosan bebizonyította, hogy ha a gazdaságpolitika megfelelő feltételeket teremt, akkor a gazdaság lényegesen nagyobb teljesítményre képes.
Szocialisták egymás között
A kormányfő szerint az európai parlamenti választás után az együttműködés ideje jön Magyarországon: „Együttműködés azokkal, akik számára a nemzeti érdekek a legfontosabbak.” Medgyessy Péter erről tegnap beszélt, amikor találkozott a szocialisták európai parlamenti (EP) képviselőjelöltjeivel. A kormányfő kijelentette, hogy két fontos tétje van az EP-választásnak: milyen legyen a megújult Európa, és milyen legyen az európai Magyarország. Hangsúlyozta, általános érdek, hogy minél többen menjenek el szavazni, és hogy Magyarország megmutassa a világnak: fontosnak tartja és tudja annak jelentőségét, hogy az EP-választás meghatározza a következő éveket. Kijelentette: „A választások az előttünk álló évtizedről szólnak, és természetesen érintik az elmúlt két év kormányzását is.”
Kovács László pártelnök, listavezető arról beszélt: az MSZP azt a feladatot adja majd az európai parlamenti képviselőinek, hogy a többi párt színeiben mandátumot szerzőkkel szorosan együttműködve dolgozzanak a nemzeti érdek közös megfogalmazásán és érvényre juttatásán egyaránt. Horn Gyula, az MSZP-lista második helyezettje is fontosnak nevezte, hogy a 24 magyar képviselő között egyetértés legyen a legalapvetőbb kérdésekben az Európai Parlamentben. Az exkormányfő javasolta, a kabinet támogassa egy európai kapcsolati iroda létrehozását, amely tájékoztatást adna az unióban történtekről és a várható eseményekről, valamint felmérné, hogy milyen végrehajtási munkára van szükség.
Kumin Ferenc politológus: Kiábrándító volt az európai parlamenti választás kampánya, elsősorban a nagy pártok teljesítménye miatt. A kampányban felvetett témák kifejezetten ostobák voltak, a pártok a választók tudatlanságára, legrosszabb ösztöneire alapoztak. A Szövetség és a szocialisták választási szlogenjeit (Csak együtt sikerülhet, Újra MSZP) legszívesebben a színtelen-szagtalan jelzővel illetném. Mindkét üzenet szegényes, nem árul el semmi tartalmi elemet, egyénit az illető pártról. Az MSZP és a Fidesz egymást „húzta bele” a negatív kampányba, a nagy pártok folyamatosan egymásra licitáltak. Rányomta a bélyegét az elmúlt időszakra az is, hogy az országgyűlési választásokhoz képest most kevesebb pénzt szántak a pártok e célra – így kisebb „felületen” kellett hatásosan kampányolniuk.
Giró-Szász András politikai szakértő: A várakozásoknak megfelelően a belpolitikai témákra összpontosított a kampány, nem az uniós ügyekre. A pártok belátták ugyanis, hogy az utóbbival aligha tudták volna megszólítani a választókat. A kormányoldal, főként az MSZP negatív kampányt folytatott, amelynek célja a Fidesz támogatottságának erodálása volt. Ezzel párhuzamosan a kormány a kormányfő köré szerveződött csapattal sikerpropagandát folytatott autópálya-felújításról, 53. heti nyugdíjról szóló bejelentésekkel. A Fidesz a kampány kezdetén imázsnövelő szerepet vitt a törzsszavazók megtartása mellett a kormánypártokkal nem szimpatizáló választók megszerzéséért. A kormányzati sikerpropaganda hatására viszont csökkent a Fidesz előnye, így a kampány végére az ellenzéki pártnál is előtérbe került a kritika.
