Nőtt a versenyjogot alkalmazók száma

Hazánk uniós csatlakozása óta Magyarország területén – ha a tagállamok közötti kereskedelemről van szó – a magyar versenytörvény mellett a közösségi versenyszabályok is alkalmazandók. A változásokra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az elmúlt években számos alkalommal, különböző csatornákon felhívta a piaci szereplők figyelmét.

Mára a magyar versenyjogi szabályozás teljesen összhangban van a közösségivel – tájékoztatta lapunkat a GVH. S bár alig egy hónappal vagyunk a csatlakozás után, annak hosszabb távon is igen kicsi a valószínűsége, hogy a magyar vállalatok az uniós piacon rövid időn belül erőfölényes helyzetbe kerülnek, és ennek következtében az új közösségi versenyjog szigorát kellene elszenvedniük, azonban a közösségi szabályozás előírásaival – vállalati mérettől függetlenül – szükséges tájékozottnak lenniük.
A GVH tájékoztatása szerint a közösségi versenyjog három területen fogalmaz meg szabályokat a vállalati kör számára. Ilyenek a versenykorlátozó megállapodások, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, valamint a fúziók, illetve vállalat-összefonódások területe. A tagállamok közötti kereskedelmet potenciálisan érintő ügyeknél a jogalkalmazó GVH köteles lesz közösségi versenyjogot alkalmazni, akár önmagában, akár a magyar versenyjoggal együttesen. Alapelv, hogy minden jogsértést az elkövetéskor fennálló anyagi szabályok szerint kell megítélni. Versenykorlátozó megállapodásról akkor beszélhetünk, ha egymástól független cégek ahelyett, hogy versenyeznének a piacon, együttműködnek, s ez hátrányos a piaci versenyre nézve. Negatív hatású versenykorlátozó megállapodások például a kartellek, amikor a cégek felosztják a piacot egymás között, vagy árat egyeztetnek. Ebben az esetben a fogyasztó rosszul jár, mert a valós verseny hiánya pénzt vesz ki a zsebéből, amely a kartelltagok kasszájába kerül.
A fogyasztó számára előnyös lehet egy szakosítási megállapodás. Ebben az esetben a vállalatok megállapodnak abban, hogy szűkítik kínálatukat, ám szakosodnak egy-egy olyan területre, ahol a nagy volumenben való gyártás előnyeit kihasználva tudnak termelni. Május elsejéig a verseny szempontjából káros, ám a fogyasztóra nézve pozitív hatású megállapodásokat a cégek mentesíttethették a GVH-val a versenyjogi tilalom alól. A magyar jogban ez a lehetőség egyelőre megmarad, ám a közösségi jogban ez a módozat megszűnt. A GVH jelenleg fontolgatja, hogy ebben a kérdésben követi a közösségi szabályozást. Végleg megmaradnak viszont az úgynevezett csoportos mentességek. Ha a kartellben részes vállalatok hajlandók a kartellt a versenyhatóság előtt feltárni, úgy az eljárás alkalmával bírságcsökkentésben részesülnek.
A GVH közlése szerint a versenyjogi szabályozás második fő területe az erőfölénnyel való visszaélés. Ilyenkor egy, a piacon monopolhelyzetben lévő, vagy jelentős piaci erővel rendelkező cég a versenyt korlátozó magatartást folytat. Például tisztességtelen beszerzési vagy eladási árakat alkalmaz. A közösségi versenyjog az erőfölényt, illetve magának a monopóliumnak a létét – mint korábban a hazai versenyjog – nem tiltja, csak az azzal való visszaélést.
Amennyiben két vagy több cég fuzionálni akar, akkor az egyes országok versenyjogának megfelelően, bizonyos forgalmi küszöbértékek fölött, a fúziót be kell jelenteni a versenyhatóságnak. Ilyenkor a GVH megvizsgálja, hogy az összeolvadásnak milyen hatásai lesznek az adott piacon a versenyre. Végezetül pedig, tekintettel arra, hogy a közösségi jog bizonyos cikkei közvetlen hatályú rendelkezéseket tartalmaznak, a jogsértés által érintett személyek nemcsak a versenyhatósághoz fordulhatnak, hanem bíróság előtt is keresetet nyújthatnak be: tehát nőtt a versenyjogot alkalmazó állami szervek száma.