A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, Tőkés László azonban aggódik. Szerinte ez a törvénytervezet kirakati célokat szolgál, mivel a hagyományos román kirakatpolitika jegyében született. Annyi jó van benne, hogy Románia nem tudja megkerülni a kisebbségi autonómia ügyét. A románok elébe mentek egy belső magyar és egy nemzetközi általános igénynek, ugyanis igyekszenek a lehető legolcsóbban megúszni a kisebbségekkel szembeni kötelezettségeiket. A püspök úgy vélte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai, szakmai boszorkánykonyhájában gyorsított ütemben, a nyilvánosság teljes kizárásával elkészült egy kisebbségi törvénytervezet. Az RMDSZ öt nap leforgása alatt álvitát rendezett, ahol az egyházakat felkérték az ezzel kapcsolatos nyilatkozatra, de véleményükre már nem voltak kíváncsiak. Ahelyett, hogy a tényleges autonómiára törekedtek volna, amit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács által benyújtott autonómiatörvény-tervezetek tartalmaztak, azokkal érdemben nem foglalkoztak. Holott a háromszintű autonómia kérdése szerepel az RMDSZ programjában.
De mit tartalmaz a háromszintű autonómia? Egyrészt a személyi elvű autonómiát, amelyet kulturális autonómiának is neveznek. Másodsorban a Székelyföld és más magyar lakta területek területi autonómiáját, harmadrészt a sajátos státusú, kisebbségi-többségi településeknek az autonómiáját nevezik háromszintű autonómiának. Az RMDSZ viszont paktumpolitikát folytat a román politika illetékeseivel – mondta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke –, mert kihoztak egy úgynevezett kulturális autonómiáról szóló kisebbségi törvénytervezetet, amely köszönő viszonyban sincs az előbb felsorolt három autonómiai formával. Voltaképpen ezzel az elképzeléssel akarják kiváltani az igazi autonómiát.
A gond tetőződik azzal is, hogy a franciák szavazásukkal nemet mondtak az európai alkotmányra. Emiatt a kisebbségi jogokkal kapcsolatos európai uniós törvény semmissé vált, hiszen kisebbségi jogokkal a nizzai szerződés nem foglalkozott. Tőkés László szerint a hatása a román belpolitikában még nem érzékelhető, mivel a legutóbbi, Romániával kapcsolatos európai parlamenti jelentés előírásai a dominánsak. Ez a jelentést – amelyet Pierre Moskovici francia képviselő előterjesztésére nagy többséggel fogadtak el, többek között Gál Kinga, valamint a dél-tiroli, katalán európai parlamenti képviselők is – előírja, hogy a romániai magyarság védelmében alkalmazni kell az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elvét. A püspök úgy látja, a romániai magyarság érdekében ilyen mértékadó megfogalmazásra még nem volt példa. Tehát most éppenséggel kedvezőnek mutatkozna a helyzet a kisebbségi autonómia kivívására – szögezte le Tőkés László –, ha olyan konszenzus jönne létre mind az RMDSZ, mind a Magyar Polgári Szövetség, mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács között, amelyben ezekkel a feltételekkel egyetértene. Sőt, ha a magyar kormány egyöntetűen támogatná a kisebbségekkel kapcsolatos európai parlamenti előterjesztést, akkor lehetne komoly esély arra, hogy a magyarság az önrendelkezését megvalósítsa. Sajnos ezzel szemben a magyar kormány és az RMDSZ nem a létfontosságú magyar önkormányzatiságot támogatja, hanem a román hatalom kedvében járva, az RMDSZ által elkészített gyenge és felemás kisebbségi törvénytervezettel akarja kifizetni a magyarságot. Ezzel a magyarságon belül egy hamis alternatívát rajzolnak fel a valódi autonómia törekvésekkel szemben.
Arra a felvetésre, hogy érdemes-e feszíteni a húrt, hiszen csak ennyit lehet megcsinálni a mai Romániában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a következőket válaszolta: – Ezt a felfogást reálpolitikának, azaz a kis lépések politikájának szokták nevezni. Nekünk nem a román tilalmi táblákhoz, megszorító kisebbségpolitikához kell igazodnunk, hanem az európai normákhoz. Ráadásul egész Európában jól működő kisebbségi autonómiarendszerek találhatók. Tőkés László felhozta példának a spanyolországi baszk, katalán vagy a dél-tiroli autonómiát, valamint a finnországi svédek jól bevált területi autonómiáját. Erről azért is időszerű megint beszélni – erősítette meg a püspök –, mert nyolcvanöt éve kényszerítették ránk a trianoni békediktátumot. Ugyanakkor nyolcvanhét évvel ezelőtt, 1918. december 1-jén az egyesülést megelőlegező gyulafehérvári nemzetgyűlés, az úgynevezett gyulafehérvári pontokban autonómiát ígért a kisebbségeknek, azaz a magyarságnak. Néhány évre rá, 1923-ban az európai kisebbségi egyezmény előírta, hogy Székelyföldnek autonómiát kell biztosítani. Ez nem európai divatfüggő igény, hanem egyidős Erdély Magyarországtól való elszakításával. A püspök úgy látja, talán az utolsó vonatot késsük le, ha nem vagyunk képesek az európai integráció összefüggésébe helyezni az autonómiát. Tőkés László megemlítette, hogy májusban Nagyváradon egy nemzetközi autonómiaértekezletet tartottak, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezett. Ezen a tanácskozáson részt vett többek között Smaranda Enache, román emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga elnöke, Gabriel Andreescu, neves bukaresti kisebbségi, emberjogi politikus, a román cigányság képviseletében Mariann Mandache, az Európa Tanács velencei bizottságának egyik jogász szakértője, Franz Mascher, valamint Christian Passin, az Európai Néppárt politikai szakértője és jelen volt Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke. Az EMNT elnöke elmondta: a román és a külföldi szakértők egyetértettek abban, hogy az autonómia megvalósítására kedvező politikai körülményeket teremt az európai integráció. Román barátai is elismerték, hogy antidemokratikus, diszkriminatív a kisebbségi törvénytervezet, és a magyarságnak joga van az autonómiához. Tőkés László és a nemzetközi értekezlet külföldi, valamint román szakértői is diszkriminatívnak tartják például azt, hogy amelyik kisebbség lélekszáma meghaladja a huszonötezret, annak huszonötezer aláírást kell tizenöt megyéből begyűjtenie ahhoz, hogy bejegyeztesse magát, mint kisebbségi szervezet. Közismert, hogy nagyobb számú magyarság már csak néhány megyében él, más, Romániában élő kisebbségek viszont még kisebb lélekszámmal rendelkeznek. Tehát a kisebbségeknek tizenöt megyéből kell összeszedniük a lélekszámuknak megfelelő tízszázaléknyi aláírást. Ezt lehetetlen megvalósítania egy horvát vagy egy lipován kisebbségnek. A másik diszkriminatív pont a törvényjavaslatban, hogy az egész folyamat lebonyolítását az RMDSZ, illetve a román parlamentben részt vevő húsz kisebbségi szervezet kezébe adja, amivel eleve helyzeti előnyhöz jutnak. Ez azért baj, mert az az interetnikai hivatal intézi az adminisztratív bejegyeztetést, amelynek az elnöke az RMDSZ képviselője. A tavalyi választásokon az RMDSZ együttműködött a román kormányzattal annak érdekében, hogy a Magyar Polgári Szövetséget ne jegyeztessék be és ne vehessen részt a választáson. Ez is utal a politikai vetélytársak elhallgattatására. A harmadik legsúlyosabb diszkrimináció a 73. szakaszban található, ahol azt a kisebbségi szervezetet tartja a kulturális autonómia reprezentatív képviselőjének, amely már a román parlament tagja. Erről Tőkés Lászlónak az a véleménye, hogy ez a törvény végképp bebetonozná az RMDSZ-t, mint a magyarság egyedüli szervezetét.
A konferencia zárókövetkeztetései közé éppen ezek miatt bekerült tehát az a javaslat, hogy a kisebbségi törvénytervezet előterjesztését késleltetni kell, a jelenlegi formában semmiképpen nem fogadható el, előzőleg nyilvános társadalmi közvitára kell bocsátani.
Magyarországról nézve azonban sokan úgy látják, hogy a romániai magyarság szervezetei egymással veszekednek, ahelyett, hogy összefognának, s ezzel rontják az esélyeiket. Tőkés László erről úgy vélekedett, hogy valóban csak teljes összefogással, egységben tudnák érvényesíteni az érdekeiket az autonómia kérdésében. Szerinte az a gond, hogy az RMDSZ nem áll szóba az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácscsal, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a Magyar Polgári Szövetséggel. A párbeszédet immár másfél éve következetesen visszautasítja Markó Béla. Az EMNT elnöke és a másik két szervezet egy felvidéki modellt tartanának elfogadhatónak, ahol három kisebbségi magyar párt egyesült a Magyar Koalíció Pártjába, és megkötötték a történelmi kompromisszumot. A Markó Béla vezette RMDSZ azonban csak az egyeduralkodó Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelenlétét tudja elfogadni. Emiatt rendre zátonyra futnak a tárgyalási ajánlataink – hangsúlyozta a püspök. Tőkés László változatlanul fenntartja ajánlatát, hogy le kell ülnie a már említett romániai magyar szervezeteknek, az erdélyi magyar egyházaknak és a Civil Szervezetek Szövetségének tárgyalni. Ellenkező esetben ez a kisebbségi törvény már hoszszú távon határozza meg majd az erdélyi magyarság életét. Sajnos jelen pillanatban az RMDSZ blokkolja a teljes értékű autonómiának a kivívását.
felsőoktatás
Rég nem volt ilyen sikeres felvételi
