Magyar Trója

k ö n y v e s h á z

A Kráter Kiadó adta közre Váralljai Csocsány Jenő A magyar monarchia és az európai reneszánsz című könyvét. A szerző meghökkentő és elgondolkoztató eredményre jut vizsgálódásai során, sikerült ugyanis felismernie számtalan középkori és a reneszánsz idején élt személyiséget korabeli festményeken és szobrokon. Több száz képpel illusztrált könyvében elmélkedik például Janus Pannonius és Andrea Mantegna kapcsolatáról, a Mátyás-graduále képeiről – a könyvben található Zsigmond-, Hunyadi János- és Mátyás-ábrázolásokról –, aztán áttekinti Leonardo da Vinci és köre kapcsolatait a magyar királyi udvarral, külön fejezetet szán Beatrix királyné rokona, Estei Hippolit prímás képi megjelenítéseinek, majd a családja révén magyarországi származású Albrecht Dürer és a hazai királyi udvarok kapcsolatának, ugyanígy a kitűnő Giorgione magyar „vonatkozásainak”.
Lebilincselő elmélkedések és ikonográfiai párhuzamok révén sorra veszi például a Zolnay László nevével fémjelzett, 1974-ben előkerült budavári szoborleletet, a „Magyar Tróját”, és megállapítja, hogy az ott ábrázolt személyek nagyrészt történelmi alakok hasonmásai. A nevezetes „capucciós lovag” például nem más, mint maga Luxemburgi Zsigmond király, akinek Pisanello festette portréja valóban a megtévesztésig hasonlít – ruha-, haj- és szakállviseletben, de arckarakterben is – a szépséges szoborképmáshoz. Ugyanígy feltételezi a szerző, hogy a magyaros arcú – kissé tán „mongolos vonású” –, kalapféle fejfedőt viselő szobor a híres országbírót, Guti Ország Mihályt jeleníti meg, míg egy másik, némiképp csonkult szoborképmás Garai Miklóst ábrázolja, egy harmadikról pedig, amelyet a tudós Zolnay László csak „prófétafőként” írt le, Cillei Hermann tekint ránk. Szintén sikerül azonosítani a budai várban talált szobrok egyikében – különféle kortárs ábrázolásokkal öszszevetve a művet – magát Hunyadi Jánost, továbbá Habsburg Albertet, Luxemburgi Erzsébetet és a két Pálóczyt: Máté nádort meg György hercegprímást, végül a híres hadvezért, Ozorai Pipót (Philippo Scolarit) is.
A szerző alapos munkát végzett. Ikonográfiai tudása lebilincselő. Nem kétséges, feladta a leckét a történettudósoknak és a művészet historikusainak.
(Váralljai Csocsány Jenő: A magyar monarchia és az európai reneszánsz. Kráter Kiadó, Pomáz, 2005. Ára: 2600 forint)