Pénteken ismerteti döntését az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a Malév privatizációjának ügyében. Ha a légicég magánosítását a jelenlegi formában elfogadják, akkor felvetődik a korrupció gyanúja, és a Fidesz parlamenti vizsgálatot kezdeményez az ügyben – jelentette ki Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő. Mint mondta: a Fidesz felszólítja a kormányt, hogy nyilvánítsa érvénytelennek a Malév privatizációját, s ne fogadja el az AirBridge Rt. ajánlatát. Közölte: a párt úgy tudja, Veres Jánosnak kapcsolata volt az orosz hátterű cég képviselőivel.
Kifejtette: a jelenlegi pénzügyminiszter és Leonov Péter, a Malévre aspiráló AirBridge igazgatósági tagja évfolyamtársak és barátok voltak a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen, de egy levél azt is bizonyítja, hogy 2004 végén a magyar földgázpiacról tárgyaltak.
*
A dokumentum szerint Leonov Péter egy orosz bank képviselőjének írt arról, hogy a Power Systems nevű cég ügyvezetőjeként tárgyalt Veres Jánossal, aki akkor a miniszterelnök kabinetfőnöke volt. Rogán Antal hozzátette: a Power Systems felügyelőbizottságának elnöke volt az AirBridge-ben is szerepet vállaló Kiss Kálmán volt határőr vezérőrnagy, akit jogerősen elítéltek hivatali hatalommal való visszaélés miatt. Megjegyezte: szintén e cég tagja az a Zubek János, aki 1994-ben az MSZP-frakció sajtótitkára volt.
– Tagadja-e Veres János pénzügyminiszter, hogy ismeri az AirBridge ajánlattevő képviselőit, és ezután is fenntartja-e azt az állítását, hogy egyetlenegy alkalommal egyetlenegy jó szót sem szólt az érdekükben semmilyen fórumon, amikor a Malév Rt. privatizációjáról volt szó? – tette fel a kérdést a képviselő. Majd kiemelte: úgy tűnik, hogy Veres János és a kormányzat nem a teljes igazságot mondta el, amikor tagadta a kapcsolat létét. Ha a kormány a jelenlegi feltételekkel privatizálja a Malévot, akkor 160 millió forintért cserébe az új tulajdonos egy év alatt akár tízmilliárd forintot is kivehet a cégből, 700 dolgozó egy éven belül elveszítheti állását, és a Malév öt év múlva egy orosz légitársaságba olvad be, megszűnik – mondta. Kifejtette: ilyen nagyságrendű privatizációnál a nemzetbiztonsági szolgálat mindig készít kockázatelemzést. Ha most nem készített, az nem lehet véletlen, amennyiben viszont készített, akkor nem véletlenül tagadja a létezését. Leszögezte: egyetértenek a Malév reprezentatív szakszervezeteivel, amelyek kedden kijelentették, hogy sztrájkolni fognak, ha folytatódik a légicég privatizációja.
László Boglár kormányszóvivő lapunknak azt mondta: Veres János pénzügyminiszter soha nem tagadta, hogy ismeri Leonov Pétert, de nem a Malév privatizációja kapcsán. Üzleti kapcsolatuk azonban nincs és nem is volt, így az ismeretségük semmilyen módon nem befolyásolja a nemzeti légitársaság privatizációs folyamatát. Rogán Antal felszólítására, miszerint a kormány állíttassa le a Malév eladását, azt mondta: ez nem a kormány jogosítványa.
Cáfolt barátság. Az AirBridge Magyarország Rt. tegnap közleményben tudatta, hogy Veres János és Leonov Péter nem voltak sem évfolyamtársak, sem barátok. A cég közölte azt is, a privatizációs pályázat lezárulta után az AirBridge Rt. a Malév magánosításával kapcsolatos álláspontjáról, a közelmúltban napvilágot látott megalapozatlan állításokról, továbbá – számára kedvező eredmény esetén – a légitársasággal kapcsolatos üzleti tervéről készséggel tájékoztatja a közvéleményt.
Ki marad versenyben? Holnap dönt arról az ÁPV Rt., hogy a Budapest Airport Rt. privatizációjára aspiráló kilenc pályázó közül melyik négy vagy öt cég marad versenyben. A kilenc pályázó egyike a török TAV, amelyet 1997-ben a két legnagyobb török ingatlanfejlesztési cég, a Tepe és az Akfen hozott létre az isztambuli reptér üzemeltetésére. A TAV idén nyáron ismét elnyerte az isztambuli reptér üzemeltetésének koncesszióját 15 és fél évre, és ezért hárommilliárd dollárt fizetett a török államnak. Továbbá a TAV üzemelteti az ankarai és az izmiri repteret is.
Nőtt a KrasAir fedezetlen vesztesége. A Malévra pályázó krasznojarszki légitársaság, a KrasAir fedezetlen vesztesége az orosz számviteli szabványok szerint 13,778 millió rubelre (1 dollár = 28,55 rubel) nőtt az idei év első hat hónapjában az egy évvel korábbi 7,243 millióról. A cég közölte: tavaly az egy évvel korábbinál 36,7 százalékkal több, 1,973 millió utast szállítottak, a teherfuvarozásban pedig 594,153 millió tonnakilométert teljesítettek. (MTI)
