Hetvenoldalas vádiratot nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz az ügyészség a brókerbotrány néven elhíresült ügyben, huszonegy vádlott ellen – jelentette be Ihász Sándor fővárosi főügyész. A dokumentum elkészítéséhez az ügyészi kihallgatások 189 órán keresztül tartottak, ezalatt közel háromszáz személyt kérdeztek, csak Kulcsárt 45 alkalommal hallgatták ki. Az FF szerint a vádlottak összesen 23 milliárd forintot mozgattak a sikkasztások idején, 1998–2003 között, a kár 8,3 milliárd forint lett, amelyből sikerült 6,3 milliárd forintnyi vagyont zár alá venni, így a tényleges kár kétmilliárd forintra tehető – hangzott el a sajtótájékoztatón.
– Az ügyészek helytálltak, és hatékonyan dolgoztak, annak ellenére, hogy egyesek magukat szakértőnek kikiáltva, elítélően nyilatkoztak a munkáról – értékelte az ügyészséggel kapcsolatos aktuális médiahíreket Ihász Sándor. Mindenki érdeke, hogy a közérdeklődésre számot tartó, a társadalomra fokozottan veszélyes bűntettek elkövetőit felderítsék, és a bíróság felelősségre vonja őket – mondta a főügyész.
*
Ihász Sándor kijelentette, az ügyet sikerült felderíteni és vádemelésre alkalmas módon tisztázni. – Tisztázták, mi volt az elkövetés módszere, egyes gyanúsítottak szerepe, ezek hol kapcsolódtak egymáshoz, kinek mi volt a feladata, kik voltak az érintett off-shore cégek tulajdonosai, sikerült biztosítani a bűncselekményből származó pénzt, és azonosították a nemzetközi szálakat – tette hozzá a főügyész. Szerinte ez volt az első olyan pénzmosási ügy Magyarországon, ahol a pénzt tényleges gazdasági tevékenység során is felhasználták.
Helyettese, Szoboszlai Richárd ismertette az ügy előzményeit, és kiemelte, hogy a bűncselekmények azért történhettek meg, mert Kulcsár Attila nagyon ért a pénzhez, valamint az emberekhez, és ezt kamatoztatta. Értékelése szerint Kulcsár kapcsolatrendszerének köszönhető, hogy 22 milliárd forintot úgy forgattak meg a bankban, hogy az senkinek sem tűnt fel. – Kerék Csaba ötlete kellett hozzá, hogy a Kulcsár rábírja kiemelt ügyfeleit az együttműködésre, és így a bróker szabadon rendelkezhessen azok számlái felett – hangsúlyozta Szoboszlai. Hozzátette, az Equities Rt. az ügy sértettje, mert a cégnek kell állnia az egykori alkalmazottja által okozott kárt. A sikkasztás folyamatáról szólva kiemelte: a kezdeti, egyszerűbb módszer után, hogy az együttműködők számláiról vették fel az eltulajdonított összeget, rafinált megoldás volt a K&H Bank technikai számlájának felhasználása, ahonnan az elsikkasztott összegek a Montrade, a Balmoral és a Britton Llc off-shore cégekhez kerültek. – Kulcsár Attila ekkor azt használta ki, hogy a banknál és brókercégénél egyaránt vezető tisztséget töltött be, így az alkalmazottak nem vitatták a nekik adott utasításokat és megbízásokat – fogalmazott Szoboszlai Richárd.
Az ügyészség tegnap Kulcsár Attila és Kerék Csaba mellett vádat emelt a K&H korábbi vezetője, Rejtő E. Tibor ellen is. Mint ismeretes, Rejtőről korábban több sajtóorgánum azt híresztelte, hogy vádalkut kötött az ügyészséggel. A vádlottak között van továbbá Mészáros János, a Britton Kft. tulajdonosa, a Kartonpack Rt., a Novoprint Rt., a Thermal Hotel Visegrád vezető tisztségviselője, El Abed Hassan pénzváltó, Dudás Gábor, a Montrade Ltd. magyarországi képviseletének munkatársa, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. vezérigazgatója, Kelemen László ügyvéd, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. társtulajdonosa, Forró Tamás exriporter, a Zöld Újság Rt. elnöke, Vargáné Vasadi Julianna, az ESMA Kft. gazdasági igazgatója, Országh Ágnes, a SÉD-COOP 2000. Rt. igazgatósági tagja és főkönyvelője, Váradi János, Budapest-Kőbánya önkormányzata képviselő-testületének tagja, a Kőbeta Rt. igazgatósági tagja, Csuka László, az Equities vezérigazgatója, Tóth Róbert, az Equities vezető üzletkötője, Vígh Szabolcs, a K&H Equities Rt.-vel állandó megbízási jogviszonyban álló ügyvéd, Pinizsi Hajnalka banki ügyintéző, Balassa Katalin, az Equities alkalmazottja, Nagy Károly, az Auto Danubia Kft. társtulajdonosa, Bende Péter vállalkozó és Szekér Gyula személyfuvarozó ellen. Az említett személyek többségét sikkasztással, pénzmosással, vesztegetéssel, orgazdasággal és bűnpártolással vádolják, de a személyre szóló vádakat tegnap nem ismertette az FF. Ihász Sándor közölte, a vádirat szövege, amelyben ötven oldalon részletezik a tényállást, napokon belül olvasható lesz a Legfőbb Ügyészség honlapján.
A nyomozás eddigi bűnügyi költségei 14 millió forintot tesznek ki, és a vizsgálat során 157 kötet, körülbelül 55 ezer oldalnyi nyomozati iratot és 110 ezer oldalnyi mellékletet készítettek, illetve dolgoztak fel.
A brókerügyhöz kapcsolódóan jelenleg is 14 nyomozás van folyamatban: a Nemzeti Nyomozó Iroda pénzmosás miatt három, vesztegetés miatt egy, befolyással üzérkedés miatt kettő, hűtlen kezelés miatt egy, valamint közokirat-hamisítás miatt egy nyomozást folytat. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt három, vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedés miatt egy nyomozást folytat. A BRFK két, az ügyhöz kapcsolódó közokirat-hamisítás miatt vizsgálódik.
Polt Péter legfőbb ügyész a Heti Válasznak adott interjújában azt mondta a Kulcsár-üggyel kapcsolatban, hogy az ügyészség nem kötött vádalkut senkivel, így Kulcsár Attilával sem. Hozzátette, a brókerügy eddig ismert szereplői Kulcsár Attilán kívül egytől egyig tagadták a terhükre rótt cselekményeket, vagy egyenesen megtagadták a vallomástételt. Egyedül Kulcsár jelezte, hogy kész magára nézve is súlyosan terhelő vallomást tenni, ez pedig enyhítő körülmény lehet a későbbiekben – jelentette ki Polt Péter, aki közölte, hogy a brókerügy nyomozásának csak az a része zárult le, amely Kulcsár Attila általában vett – banki, vállalkozói – tevékenységéhez kapcsolódik.
Nem lesz MSZP-s válságstáb. Az MSZP nem állít fel válságstábot, azt azonban figyelemmel kísérik, hogy a vádiratban pontosan mi szerepel, és ennek megfelelően hozzák meg a döntéseket – jelentette ki Hiller István pártelnök a köztévé reggeli műsorában a vádemelés kapcsán.
Kulcsár számításai. Az ügyészség adatai megerősítik számításaimat, a tényleges kár mértékéről, mivel a zárolt, mintegy 6,3 milliárd forint és a négy cég zárolt vagyona nagyságrendileg megegyezik az ismert hiánnyal – értékelte a vádhatóság sajtótájékoztatóján elhangzottakat Kulcsár Attila. Szerinte ebből is látható, hogy a médiában hangoztatott 20-30 milliárdos hiánnyal szemben gyakorlatilag a teljes okozott kár megtérültnek tekinthető.
