Ma az alkotmánybíróság végleg tiszta vizet önt a német belpolitika poharába, és nyilvánosságra hozza ítéletét, lebonyolítható-e a szeptember 18-ra tervezett parlamenti választás. A köztársaság legfelső jogi szerve két képviselő, a szociáldemokrata Werner Schulze és a Zöldekhez tartozó Jelena Hoffmann kezdeményezte eljárás keretében dönt arról, hogy Horst Köhler államelnök az alaptörvénynek megfelelően egyezett-e bele a parlament feloszlatásába a Schröder kancellártól megvont bizalom alapján. A „vörös talárosok” nyolctagú tanácsából öt bírónak kellene támogatnia a felperesek keresetét, hogy meghiúsuljon az egy esztendővel előbbre hozott szavazás.
A pártok abból indulnak ki, hogy erre nem kerül sor, és teljes erővel vetik bele magukat a kortesháborúba, amelynek kiadásai hatvanmillió euró körül mozognak. A legnagyobb büdzsével a hatalmukért aggódó szociáldemokraták dolgoznak, és huszonnyolcmilliótól remélik, hogy az utolsó pillanatban – hasonlóan 2002-höz – sikerül megcáfolniuk az előjelzések jósolta vereséget. A konzervatív unió költségvetése jelentősen szerényebb: huszonhárommillió euró. A koalíciós szerepre pályázó két párt, az FDP meg a Zöldek költségei három és fél millió körül mozognak.
Henry Nitsche szászországi CDU-képviselő választási jelmondata tovább borzolja a kedélyeket. A „Munka, család, haza” szlogennel fellépő honatya azzal a váddal találja szemben magát, hogy a neonáci NPD nyomdokába lépett. Nitsche visszautasította a szemrehányást, és továbbra is a vitatott jelmondattal lép a polgárok elé.
Az ideges hangulatú kampányt újabb váratlan, részleteiben tisztázatlan fordulat gazdagítja. A Nobel-békedíjra javasolt személyek listájára felkerült Gerhard Schröder neve. E megtiszteltetéshez a kancellár azzal a lépésével jutott, hogy megtagadta német katonák bevetését Irakban. Az Oslóban működő Nobel Intézet vezetője nem volt hajlandó megerősíteni a hírt, de azt cáfolni sem akarta. Ugyancsak ismeretlen az a személy, aki Schrödert javasolta. Wolfgang Gerhardt, a liberális FDP frakcióvezetője szerint kizárólag választási fogásról van szó. A PDS a Nobel-békedíj megszentségtelenítéséről beszélt, és utalt arra, hogy a Bundeswehr még soha nem került olyan méretű bevetésre külföldön, mint a jelenlegi kormányfő regnálása alatt.
Muzikális kampány. A könnyűzene szintjére is kiterjedt az előre hozott választások hevében a kampányharc, mióta a CDU-gyűlések himnuszaként játszszák a Rolling Stones Angie című rockballadáját. „Angie, ó Angie, mikor tűnnek már el a felhők, (…) nem mondhatod, hogy elégedettek vagyunk” – aktualizálta a szöveget Angela Merkel kormányváltásra készülő csapata. Jóllehet a kancellárjelölt asszony azonnal kivívta a Stones ellenszenvét, amikor tudomásukra jutott, hogy engedély nélkül használják fel a dalszöveget, az együttes tagjai és a kiadó inkább legyintett az esetre, s így tovább szólhat a pártrendezvényeken a jó negyed évszázados sláger. Tojással dobták meg a minap a zöldpárti Joschka Fischert egy pártrendezvényen, ám a támadás mindössze a cipőjét és a nadrágját érte. A külügyminiszter pedig, mintha mi sem történt volna, visszakérdezett: „Milyen minőségű volt a tojás: öko vagy nagyüzemi?” (MN)
