Kit boldogít majd a hazai Eurovegas?

Ősszel megkezdik Bezenye és Hegyeshalom határában az élményváros építését, azután pedig – várhatóan jövőre – hozzálátnak az egyes lapok által „gigantomán európai uniós vállalkozásnak” titulált Eurovegas kaszinóváros építéséhez is. Míg a két szigetközi település polgármestere és az ott élők örülnek ennek, sőt mi több, nagy reményeket táplálnak, a terület fideszes országgyűlési képviselője aggályait is kifejezi a beruházással kapcsolatban. Hiszen egy városnyi ember napi befogadásáról van szó, annak luxushulladékáról, az ott képződő szennyvízről, az igényelt és felhasznált energiáról, ami mind a környezetet terheli, éppen itt, a vadregényes Szigetközben.

Ha Csorna felől Hegyeshalomnak vesszük az irányt, lassan a hanyi–rábaközi mezők után beérünk a Szigetköz világába. Sokat gyönyörködni a művelt, kalászok borította földekben, napraforgótáblákban nincs idő, hiszen a tranzit kamionforgalom kemény koncentrációra kényszeríti az utazót. S mindezt nem autópályán, csak kétsávos úton, melynek szélén vagy padka van, vagy úthibákra figyelmeztető táblákat láthatunk, a megtett szakasz hosszúságához képest elég sűrűn. Ami igazán szembeötlő, az a Jánossomorja után előbukkanó szélkerékpark. A nyugtató látvány után visszazökkenünk a kamionok, autók forgatagába, s így jutunk el a tipikusan kisalföldi, széles utcás Bezenyére, melynek határa Hegyeshaloméval összeér. A szájhagyomány által „aranyháromszögnek” nevezett, a Mosoni-Duna és a Lajta által közrefogott területen fekvő települések már a rómaiak kora óta népesek. Az elnevezésben nyilván az is közrejátszott, hogy valamikor aranyat is mostak e tájon. Árpád népe besenyőket telepített ide, majd a törökdúlás után horvátok vándoroltak a felégetett falvakba. A horvát hagyományok ma is elevenek e térségben. Tetszetős házak épülnek sorban, nem a kihalófélben lévő falvak sorsát idézi a vidék. Sőt a legújabb fejlesztések híreinek hatására már nemcsak a környékbeliek jelennek meg lakásokat, telkeket keresve e Győr-Moson-Sopron megyei csücsökben, hanem Magyarország távolabbi pontjairól is érkeznek ide szerencsét próbálók.
Michael papa ötlete
Itt fogják ugyanis a nemzetközi sajtó útján elhíresült tervek szerint megépíteni a világ második legnagyobb kaszinóvárosát, hozzá közel pedig egy úgynevezett élményvárost (luxusszállók, fürdők, bevásárlóközpontok, vidámpark) húznak fel. A falvak utcáin ritkán akadunk trécselő emberekre – munka van: akár itthon a földeken, akár Ausztriában. A keresőképes lakosság egy része ugyanis átjár a határon túlra dolgozni. A hármas határ közelsége adja e térség vonzerejét, itt fut össze a magyar–osztrák–szlovák határ.
Az itt kialakítandó kaszinóváros ötletének gyökerei 1996-ra nyúlnak vissza. Az önkormányzatok ekkor jutottak arra az elhatározásra, hogy a közös határban fekvő gyenge, 6 aranykoronás földeket összevonva ipari parkot hozzanak létre. Az akkori s a mostanság még aggasztóbb önkormányzati büdzsét látva az iparűzésiadó-bevételekből szerették volna a szükséges fejlesztéseket, beruházásokat elvégezni. Mára odáig jutottak, hogy az iskolát is a bezárás fenyegeti. Az ipari park ötletéhez aztán társakat, potenciális beruházókat kerestek. Mint azt Schmatovich Mátyás bezenyei polgármester elmondta, országjárásuk során hamarosan kiderült, hogy szinte minden településen ezt a formát képzelik el a településvezetők, ezért az ötletet elvetették, hiszen minek a tengerbe vizet hordani. Amikor Hans Asamer osztrák befektető megjelent a térségben, s felfedezte e területet, az önkormányzatok szervezéssel, az adminisztráció gyorsításával segítettek neki felvásárolni a földeket. A tulajdonosok örültek ennek, hiszen a többszörös árért tudtak túladni a gazdálkodásra nem igazán alkalmas szántókon. Akkor még külföldi nem szerezhetett hazánkban birtokot, ezért – ahogyan a bezenyei polgármester megjegyezte – Asamer úr úgymond „leopciózta” a területet, s miután a helyi önkormányzat módosította a rendezési tervet, egy kft.-n keresztül közvetve tulajdonossá is vált. Az osztrák befektető azután üzleti partnereket is hozott, még a popsztár Michael Jackson apja is megjelent, ő vetette fel a kaszinóváros építésének ötletét.
Jöttek más érdeklődők, s közben a tervek is elkészültek. A polgármester szerint a dolog komolyra fordult, hiszen a jelenleg is érdeklődést mutató amerikai vállalkozó, aki majd megépíti és működteti a komlexumot, Bezenye és Hegyeshalom polgármesterét már elutaztatta Las Vegasba, hogy megismerjék a kaszinók világát. A Bezenye és Hegyeshalom határából kiszakított kétszer kilencven hektáron öt, negyven-ötven emeletes szálloda alatt húzódnának meg a hatalmas játéktermek, föléjük pedig egy kilátó is emelkedne, s a szomszédságukban egy újabb szállodasor, élményváros és „shoppingcenter” épülne. A hihetetlen méretű „amerikai város” napi harmincezer embert képes befogadni, éppen annyit, mint amennyi a régióközpont Mosonmagyaróvár lélekszáma! A befektetők elsősorban nem a magyar, hanem az osztrák, a szlovák kuncsaftokra számítanak. Ahogyan a kaszinóvárost építő munkások körében is jócskán lennének osztrákok, szlovákok. Sőt mivel a régió képtelen „kitermelni” a tervek szerint szükséges 12 ezer dolgozót, a belső-magyarországi migrációra is számítanak.
Megkezdődött a munkaerő-vándorlás
Schmatovich Mátyás elmondta, hogy a munkaerő-vándorlás már évekkel ezelőtt megkezdődött. Kelet-Magyarországról tömegével érkeztek családok, akik itt vettek ki albérletet a térségben, vásároltak lakásokat vagy építkeztek, s naponta Ausztriában dolgoznak. Erre, valamint az ideérkező építőiparban, majd szolgáltatásban dolgozó munkásokra alapozva másfél éve módosították a rendezési tervet, három új lakóövezetet alakítottak ki, ebből kettő lakópark lesz. A gigászi komplexum infrastruktúráját a beruházó építi ki, de a települések a magyar állam segítségére is számítanak, hiszen ahhoz legalább az M15-ös második sávjával, amit 2007-re ígértek, el kellene készülni. Fejleszteni kell a szennyvíztisztítót is, ami, bár még nem működik teljes kapacitással, már most kicsinek bizonyul. Ezért a beruházó meghitelezi a pályázati önrészt, s aztán uniós pályázatokon kívánják megnyerni a fejlesztéshez szükséges összeget. Bezenye polgármestere szerint a két település a kaszinó-, valamint az élményváros létrejöttétől és működésétől egyértelműen pénzt remél, hiszen az iparűzési adó most még a hárommillió forintot sem éri el évente.
A két különálló, de egymást kiegészítő tervből a 150 hektáros élményvárosé heteken belül az önkormányzati testületek elé kerül, s az engedélyek kiadása után ősszel elkezdődik az építkezés, első ütemben 260 millió eurós nagyságrendben. Az Eurovegas kaszinóváros koncesszióját is napokon belül kiírják, aztán három hónapos kifutási idő következik, majd a polgármester szavai szerint zöld utat kap a négyszázhatvanmillió eurós projekt is. Ősz közepén megkezdődhet az építési tervek engedélyeztetése, s jövő őszszel már az építkezés. Ehhez azonban – Schmatovich Mátyás szavai szerint – a megyei rendezési terv anomáliáit kell rendbe hozni. Ugyanis ez a terület a rendezési tervben jelenleg kiemelt mezőgazdasági övezet. A polgármester örül a megye pozitív hozzáállásának, s bízik abban, hogy a környezeti hatástanulmány is mielőbb elkészül.
Nincs átfogó hatástanulmány
Firtl Mátyás parlamenti képviselő, a megyei közgyűlés általános alelnöke úgy véli, hogy a megyei önkormányzat nem bírálhatja felül a helyi önkormányzatok hatósági döntéseit, ha azok a megye rendezési tervébe beleilleszthetők. Arra figyelhetnek csak, hogy a környezetvédelmi szabályok érvényesüljenek, és az építési előírásokat betartsák. Ha a terület jegyzője a terveket engedélyezi, azokat a megye nem tudja megvétózni – véli Firtl Mátyás.
Pap János, a terület fideszes országgyűlési képviselője csupán a médiából ismeri a fejlesztési elképzeléseket, egyéni képviselőként ugyanis nem tájékoztatták a projektről. Annak idején még az ipari park lejárójának engedélyeztetését vele intéztették el, s azóta nincs hivatalos információja a terület sorsáról. Amikor a parlament módosította a szerencsejáték-törvény kaszinóépítést szabályozó passzusát, ő nemmel szavazott, ugyanis nem látja, miként profitál mindebből Mosonmagyaróvár és környéke, s az óvári szállodatulajdonosok is sérelmezték a kaszinós terveket, hiszen kisebb volumenű, hasonló hegyeshalmi beruházásra korábban nem kaptak engedélyt. A képviselő szerint a napi harmincezer látogatóra számító komplexum teljesen átalakíthatja az infrastruktúrát, a közlekedés szerkezetét, hiába van közel a péri, a pozsonyi és a schwechati repülőtér, a Bécs–Budapest vasút, valamint a Győrön átfutó európai tengelyek. Egy városnyi ember napi befogadásáról van szó: annak luxushulladékáról, az ott képződő szennyvízről, az igényelt és felhasznált energiáról, ami mind a környezetet terheli, éppen itt, a vadregényes Szigetközben. Ráadásul ez a magyarok számára ismeretlen világ idecsábíthatja a bűnözőket is, s ennek következményeire Pap János szerint e térség nincs felkészülve. Azt is sérelmezi, hogy már javában folyik a tervezés, de a teljes, minden szempontra kiterjedő hatástanulmány még mindig nem készült el.
És megemlíti: Máriafürdő fürdőváros alapkövét az előző ciklusban maga Matolcsy György gazdasági miniszter tette le, azóta is áll ott minden…
Egyébként érdekes adalék, hogy az Eurovegas-ötlet először Sopronban merült fel, de az itteniek éppen az előbbi képviselői aggályokkal vetették el a tervet, féltve a város és a régió sajátos miliőjét. Azt pedig, hogy Sopronba vagy az „aranyháromszögbe” özönlik-e a jövőben a pénz, az idő dönti el. Meg azt is, hogy az adaptált amerikai világnak lesz-e létjogosultsága hazánkban…