Vészjelzés Pozsonyból

Belebukott váltóügyeibe a szlovák kormány alelnöke és gazdasági minisztere, Pavol Rusko. A liberális Új Polgári Szövetség elnökét tegnap kora délután hívta vissza miniszteri posztjáról Ivan Gasparovic házelnök, miután Mikulás Dzurinda kormányfő hivatalosan is kérte minisztere leváltását.
Rusko leváltására igen drámai események után került sor. Előbb a kormány koalíciós tanácsában tárgyalták a miniszter váltóügyét, vagyis azt, hogy 2003-ban, már a gazdasági tárca vezetőjeként 11 váltót írt alá egy vállalkozónak, összesen 104 millió koronát (több mint 650 millió forintot) kölcsönözve tőle. A váltók egyéves futamidejűek voltak, s Rusko szerint „az utolsó fillérig” visszafizette tartozását. Csakhogy a vállalkozó tavaly váratlanul meghalt, a közjegyzővel hitelesített váltók másolatai viszont előkerültek, Rusko pedig súlyos ellentmondásokba keveredve magyarázta, mire használta a pénzt, és hogyan fizette vissza. Ellentmondó magyarázatait a sajtó naponta megjelentette, s mert koalíciós partnereinek sem tudott elfogadható választ adni, Mikulás Dzurinda a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Koalíció Pártja javaslata alapján felszólította a minisztert: mondjon le. Rusko időt kért a kormányfőtől, kapott is 24 órát, amely alatt a liberálisok országos elnöksége kis szavazati többséggel, de úgy döntött, bízik a pártelnökben, ezért ne mondjon le, ezzel szemben hívják vissza azokat a minisztereket, akik a pártot képviselve időközben szembefordultak Ruskóval, s ők is távozásra szólították fel a gazdasági minisztert. Az elnökség döntéséről délelőtt informálta Dzurindát Rusko, aki azonnal kezdeményezte a miniszter leváltását, s hogy „a gazdasági tárca körül ne legyen hoszszadalmasan bizonytalanság”, a köztársasági elnök két óra alatt eleget is tett a miniszterelnök kérésének.
Már a kialakult helyzet is súlyos válságnak minősül, hiszen köztudomású, hogy a Dzurinda-kabinet már két éve kisebbségben kormányozza az országot. A helyzetet súlyosbítja, hogy a liberális Új Polgári Szövetségben a pártszakadás jelei mutatkoznak. Az elnökség megvonta többek között a párt két alelnökétől a bizalmat, akik közül Lubomír Lintner indulna Ruskóval szemben a pártelnöki posztért. Az események a párt frakcióját is megosztották. Ha a liberálisok szembenállása végső pártszakadást idéz elő, a Dzurinda-kabinet támogatottsága tovább csökken: a 150 fős parlamentben így csak 62 képviselővel számolhatna.