Soha sehol nem látni annyi keserű, meggyötört arcot, mint ebben a gyárban – áll abban a levélben, ami a Magyar Suzuki Rt. minden fizikai dolgozója nevében, az azonnali felmondástól tartva név nélkül érkezett szerkesztőségünkbe. A munkások tarthatatlan körülményeikre panaszkodtak és segítséget kértek, mert „bármilyen szerv ellenőriz a gyárban, kifizetik a bírságot, és megy minden tovább a régi rendben”.
Hiányolják például a szabad szombatot. Legtöbbször ugyanis két műszakban folyik a munka, délelőttös héten – ekkor a műszak 6 órától 14.50-ig tart, ebből 50 perc a pihenőidő ledolgozása – a munkások mindig dolgoznak szombaton. A délutános műszak 14.50-től 01.20-ig tart, de valójában 11.40-től 01.20-ig folyik a munka, mivel a szombatot így dolgoztatják le. A levél szerint soha nem tudható, hogy szombatonként, illetve a délutános héten kell-e túlórázni, és hogy az esetleges többletmunka túlóraként vagy ledolgozásként történik-e. A gyárban történő úgynevezett leállásokat később dolgoztatják le, ám a munkások inkább azt szeretnék, ha ezt a szabadságukból vonnák le. Főként, mert szabadságaikat amúgy sem tudják kivenni: arra, hogy valaki két hétre elmenjen nyaralni a leálláson kívül, nem volt példa. A megmaradt szabadságokat egyébként decemberben fizetik ki, az év végi jutalompénzzel együtt, amiről nem tudható, hogy ebből mennyi a szabadságpénz és mennyi a jutalom.
A levél szerint, bár a külső szemlélő számára a szalagok lassúnak tűnhetnek, a mellettük dolgozók valójában „csak futva, sietve, a lemaradástól félve, stresszben” végzik munkájukat. A dolgozóknak a szünetekben kell elvégezniük az evést, a kézmosást, a vécére menést, viszont az üzemekben olyan kevés mosdó van és egymástól olyan nagy távolságokra, melyek az ötperces szünetben nem járhatók meg. Férfiaknál előfordul, hogy kukába, üvegbe végzik a dolgukat, ezért sokszor „inkább nem esznek levest, mert attól sokat kell pisilni, a folyadékfogyasztást ezért minimálisra csökkentik”. A munkásoknak gondjuk van a vezető emberekkel, csoportvezetőkkel, művezetőkkel, mert bár a dolgozók közül kerülnek ki, sokuknak fejébe száll a hatalom, és káromkodva, sértőn beszélnek velük. A lassabb szalagokon, a nyolcórás munkaidőn, a szabad szombaton, a legalább tíz nap, egyben kivehető szabadságon túl a dolgozók szakszervezetet szeretnének, amely védi érdekeiket.
A Suzukinál a munka törvénykönyve által maximum engedélyezett 8 hetes munkaidőkeretet alkalmaznak – közölték megkeresésünkre a cégnél. Ez azt jelenti, hogy a napi 8 órás munkaidőnek és a pihenőidőnek, valamint a szabad szombatoknak 8 hét átlagában kell meglenniük. A vállalat számára ez azért is fontos, mert egy leállás – amit például egy új technológia bevezetése indokolhat – akár két-három hétig is eltarthat. Ezt a pihenőidőt valóban később dolgoztatják le, de erről egy munkaidőnaptárban előre tájékoztatják a munkavállalókat. A szabadságokkal kapcsolatban a cég úgy fogalmaz, hogy az minden munkavállalónak jár, és ki is kell adni, ugyanakkor a gazdasági érdekek megkívánják a szabadságok átütemezését. A munka törvénykönyve szerint a dolgozó szabadságának negyedével rendelkezik, háromnegyedéről a vállalat határozhat, és bár próbálnak alkalmazkodni a munkavállalók igényeihez, a nagy színvonalú összehangoltságot és magas jelenléti arányt igénylő termelés miatt a szabadságokat egyfajta terv szerint adják ki. Ezért viszont jelenléti pótlékot fizet a cég, amit a dolgozók tervezett szabadsága idején is megkapnak.
A vállalat elismeri, hogy a náluk folyó munka valóban komoly koncentrációt igényel, de az itthoni termelési ütemidő nem különbözik a világ más autógyáraiban szokásostól, „a munkatempó az emberi teljesítőképesség és a munkavégzés határain belül van”. A vécékkel és mosdókkal kapcsolatos helyzetről pár hónapja valóban érkezett jelzés, a kérésnek és az ÁNTSZ-előírásoknak megfelelően mobil vécéket hoztak a gyárba. A problémát egyébként azzal indokolták, hogy jelenleg sok építkezés, fejlesztés folyik a vállalatnál, és egyes szociális blokkok még nem készültek el. A cég állítja, bár karácsonyi jutalmat valóban adnak, ezzel együtt szabadságot sohasem fizetnek ki, a ki nem vett szabadságokat az ütemterv szerint mindenképpen kiadják a dolgozóknak. A munkásokból lett csoportvezetőkkel, művezetőkkel kapcsolatban a vállalat éppen azt hangsúlyozta, hogy őket az új szerepkör miatt folyamatosan képzésben részesítik.
A vállalatnál nincs kollektív szerződés, mivel azt csak szakszervezet köthetne. A cég állítása szerint még a kezdeti időszakban, 1993 környékén volt kezdeményezés érdekképviselet létrehozására, de az később megszüntette önmagát, azóta pedig nem érkezett jelzés, hogy a dolgozók szakszervezetet szeretnének. A Suzuki cáfolta, hogy munkaügyi bírságot fizetett volna, mert noha a munkaügyi felügyelőség márciusi vizsgálata megállapította, hogy tavaly a 200 órás megengedett túlórahatárt „egy kicsit” átlépték, a hibát azonnal megszüntették. Egyébként pedig a munkaügyi felügyelőség vizsgálata „számos pozitív megállapítással zárult” – jegyezték meg. A cég fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy számos szociális és jóléti szolgáltatást nyújt dolgozói számára. Idesorolták a 78 forintos étkezést, a dolgozók ingyenes munkába szállítását, útiköltség-térítését, az iskolakezdési, lakás-, üdülési, házassági, gyermekszületési és temetési támogatást, valamint a nemrég épült háromszáz fős, ingyenes, szálloda minőségű munkásszállást.
Az európai uniós tagság annyit jelent, hogy valamennyi tagállamnak alkalmaznia kell, illetve be kell építenie a nemzeti jogba a közösségi szabályokat, vagyis bizonyos szabályok az EU valamennyi tagállamában kötelezők. Ugyanakkor tudjuk, hogy a szabályozás önmagában nem jelent garanciát arra, hogy az előírások a mindennapokban is érvényesüljenek – közölték a munkaügyi tárcánál kérdésünkre, miszerint európai uniós tagságunk és jogaink mennyiben jelentenek védelmet a magyar munkavállalóknak.
Nincs igény rá? A Suzuki indulásakor próbáltunk szakszervezetet létrehozni, tárgyaltunk a japán autóipari szakszervezet elnökével is – mondta lapunknak Hódi Zoltán. Az alapszervezet meg is alakult, a cég viszont nem engedte, hogy a gyáron belül működjenek, így végül megszűnt a szervezett érdekvédelem – tette hozzá a Vasas Szakszervezet alelnöke. (A szervezethez a dolgozók szintén elküldték a levelet.) Mivel a Suzuki az igény hiányával indokolta lapunknak, hogy nincs szakszervezet, Hódi kijelentette: hamarosan felkeresik a céget, hogy újabb próbát tegyenek.
