Törvénytelen és a munkabékét is veszélyezteti a rádiós szakszervezetek szerint a bértárgyalások szüneteltetése. A rádió részéről megteendő lépésekre azonban csak az intézmény elnöke lenne jogosult, ha lenne ilyen. A rádiókuratórium hétfői döntése alapján pedig a jövőben arra sincs lehetőség, hogy az ügyvezető alelnökök nyerjenek eseti felhatalmazást a tárgyalások lefolytatására. December 31-én lejár a rádió üzemi megállapodása, és az etikai bizottság mandátuma is, tehát egyre tarthatatlanabb helyzet alakulhat ki a Magyar Rádióban.
Gellért Kis Gábor, a kuratórium szocialista elnöke szerint ésszerű volna a jelenlegi kollektív szerződést nyolc hónapig érvényesnek tekinteni, akkorra talán már lehetne elnöke a rádiónak, aki jogosult az új szerződés megkötésére. Lázár András a rádiósokat képviselő szakszervezetek nevében elmondta: nem fogadható el az időkorlát, hiszen nem az eltelt idővel, hanem a kialakult helyzettel van gond. – Amíg nem rendeződik a rádió vezetése körül kialakult helyzet, addig mindegy, hogy a jelenlegi megállapodás meddig érvényes. A kiszolgáltatottság megmarad – mondta lapunknak Lázár. Hozzátette: a parlamenthez is eljuttatták kifogásaikat, hiszen végső soron a politika felelős a jelenlegi helyzetért. Mint mondta, végső esetben a sztrájktól sem riadnak vissza. Lázár András a kuratórium hétfői ülésén személyesen is közli kifogásait a delegáltakkal.
A hétfői, a civil delegáltak által kikényszerített kuratóriumi ülésen szóba kerül az új székház, az archívum és várhatóan a 2006-os adásidő kérdése is.
Nem kifogásolható. Kovács György, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke elmondta: jog szerint nem kifogásolható, hogy Szalai Annamária testületi tag a hét elején megjelent az állásába visszahelyezett Perjés Klára adófőszerkesztő irodájában, mint ahogyan az sem, hogy ott találkozott Hollós János és Gőblyös István ügyvezető alelnökökkel. Kovács szerint nem tudni, hogy a találkozón mi hangzott el, így nincs értelme találgatni. Mindenesetre – mint mondta – a jelenlegi helyzetben a „látszatra is adni kell”. Gellért Kis Gábor főkurátor szerint Szalai látogatásának köze van a rádióban tapasztalható helyzethez.
A magyar bbc hattyúdala. Mától már nem kapják a BBC rádió magyar szekciójának adásait a magyarországi partnerrádiók, de a saját frekvencián az év végéig még folytatódik a magyar adás. Dajka Béla, a magyar adás főszerkesztője tegnap Londonban elmondta: a huszonhét hazai partnerrádióban tegnap volt hallható utoljára a BBC magyar adása, december 31-ig azonban a francia RFI rádióval használt közös, saját frekvencián még sugározzák a magyar műsorokat. A magyar osztály munkatársainak jövőjére vonatkozó kérdésre Dajka közölte: a stáb legalább március 31-ig a BBC-nél marad, és az archívumot fogja gondozni. Utána „mindenki saját maga fog valamilyen munkalehetőséget keresni”. A brit közszolgálati tv- és rádiótársaság világszolgálata október 25-én jelentette be, hogy „a prioritások átrendezésének” jegyében tíz idegen nyelvű adás szűnik meg, ebből nyolc kelet-európai. A magyar adással együtt 2006 márciusáig bezárják a bolgár, a horvát, a cseh, a görög, a kazah, a lengyel, a szlovák, a szlovén és a thai szekciót. Bejelentették egy új, arab nyelvű BBC-hírtévé elindítását 2007-től. A világszolgálat működését a brit külügyminisztérium költségvetéséből finanszírozzák, és hírek szerint a tárca – jóllehet jóváhagyta az arab hírtévét – pótlólagos forrást ehhez nem juttat a BBC-nek. A külügyminisztérium a 2005–2006-os pénzügyi évre összesen 239 millió fontot (90 milliárd forintot) biztosít a BBC világszolgálat működtetésére. (MTI)