Ugyan már a kormány megalakulása után számoltak elemzők az előre hozott választások lehetőségével, azonban aligha gondolták, hogy azt már a most folyó költségvetési vita ilyen közel hozza. Valójában a következő év végére várták a problémák tetőzését, mondván, a PiS és az őt kívülről támogató két populista erő programja hosszú távon összeegyeztethetetlen. Úgy tűnik azonban, hogy a különbségek nagyon is gyorsan kiütköztek, hiszen egyre több energiát köt le a kormánytöbbség biztosítása. Kazimierz Marcinkiewicz kabinetjének már most a kelleténél több időt kell eltöltenie a két szélsőségesen populista párt, a baloldali Önvédelem és a jobboldali Lengyel Családok Ligája követeléseiről folytatott vitákkal. Utóbbi nemrégiben egy privatizációs döntés miatt gazdasági kérdésekben már meg is vonta támogatását a kormánytól. Nem könnyíti az új hatalom helyzetét az sem, hogy mindemellett egyfajta nemzetközi ellenszélben kell dolgoznia, ráadásul még a készülő uniós költségvetés várható negatív hatásaival is meg kell küzdenie.
Marcinkiewicz kormányának azonban most elsősorban a jövő évi hazai büdzsé elfogadtatására kell koncentrálnia, s ha ez januárig nem sikerül, nem elképzelhetetlen új választások kiírása sem. Ennek esélyét növeli, hogy mind a párt, mind pedig a leendő államfő támogatása növekedett a választások óta. A PiS népszerűsége 30 százalék fölötti, míg Lech Kaczynski elnöki ciklusa elé a lengyelek 49 százaléka tekint pozitív várakozásokkal, s csak 13 százalék egyértelműen negatívan, 33 pedig abban is biztos, hogy jobb vezetője lesz az országnak, mint Aleksander Kwasniewski volt. A költségvetés elfogadását lehetővé teheti a sokáig potenciális koalíciós partnernek látszó jobboldali liberális Polgári Platform támogatása is. A platform döntését egyebek mellett befolyásolhatja, hogy egy előre hozott választás csak megerősítené a PiS-t. Vezetője, Donald Tusk szerint nem lenne jó, ha egy voksolás teljes felhatalmazást adna a Kaczynski testvéreknek.

Egy szélsőbaloldali provokátor kerül Gyurcsány helyére