Elhalasztanák az EU további bővítését

Német lapvélemények szerint Románia és Bulgária 2007-es felvételét fogja javasolni az Európai Bizottság. A Merkel-kabinet ugyanakkor szerdán tárgyalja a két ország EU-társulásának ratifikálását biztosító törvénytervezetet, Németország ezzel az unió utolsó államaként indítja meg a ratifikációs eljárást. Az utóbbi időben ráadásul a parlament számtalan képviselője tartotta elhamarkodott lépésnek, hogy 2007 januárjában a románokkal és bolgárokkal huszonhétre emelkedjen a tagállamok száma.
Az óva intések leghatározottabb hangja a nagykoalíció legkisebb tagjának, a bajor Keresztényszociális Uniónak a soraiban csendül fel. A CSU természetesen nem Bukarest és Szófia felvétele ellen ágál, mindössze a társulás időpontját szeretné eltolni. E cél érdekében vette magának Edmund Stoiber pártelnök a fáradságot, hogy Brüsszelbe utazzon, és ott megpróbáljon új fordulatot adni a bővítés eddigi automatizmusának. Thomas Silberhorn, a CSU Európa- politikai szakértője lapunknak adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az úgynevezett „szupervédelmi záradék” lehetőséget nyújt arra, hogy a két nemzet felvételét egy esztendővel későbbre halasszák. Kollégája, a szintén CSU-képviselő Andreas Schockenhoff úgy fogalmazott, hogy Románia és Bulgária felvételével az európai egyesülés folyamata kritikus ponthoz érkezett. Megállapítása vonatkozik mind az aktuális viszonyokra, mind a jövő kihívásaira.
A románokkal és bulgárokkal szembeni német ellenszenv az EU-bizottság tavalyi felmérésére támaszkodik. Ennek akkori eredménye arra utalt, hogy az ígért reformokat sem Bukarest, sem Szófia nem valósította meg a várt formában és iramban. A kritika elsődlegesen az államigazgatásban tapasztalható korrupcióra, az igazságszolgáltatás rendszerére meg a szervezett bűnözésre vonatkozott. Brüsszel május közepére irányozta elő a belépésért folyamodó jelöltek helyzetének végleges megítélését. A Merkel-kabinet és a parlament okosan járna el, ha a ratifikációs eljárást csak ennek a tanulmánynak az ismeretében indítaná el. „Az előzetes kormánydöntés elhibázott lépés lenne” – hangoztatta Peter Ramsauer, a CSU-képviselők vezetője. A konzervatív erők attól tartanak, hogy ha Berlin hajlandó engedni a felvételi kritériumok maradéktalan teljesítéséből, akkor ezzel a lépésével rossz jelről gondoskodna. Az EU ajtaján máris kopogtató nemzetek – elsődlegesen Horvátország – ugyanis ebből azt a következtetést vonnák le, hogy ők is számíthatnak majd politikai előlegre.