Kalas György, a győri Reflex Egyesület jogásza kérdésünkre kifejtette, az ügyben mintegy kétszáz kérelem érkezett az Alkotmánybírósághoz. A lakók azt sérelmezték, hogy a távközlési eszközök telepítését közérdeknek minősítik, és emiatt korlátozhatják őket saját területük használatában. Bár a legtöbb esetben a mobilcégek és a közvetlenül érintett tulajdonosok ugyan szerződésben megegyeztek, és csekély kompenzációt fizettek (ami nem orvosolja az értékcsökkenést), a „jutalmazott” lakók szomszédai a sugárzáson kívül semmit nem kaptak – mondta.
A Levegő Munkacsoport arról számolt be, hogy évente legalább egy tucat panasz érkezik az átjátszóállomásokra. A legtöbben az egészségkárosító hatásoktól tartanak, de sok esetben a kilátást is zavarja, vagy a kiszolgálóegység, azaz a torony alatt lévő légkondicionált konténer zajától nem tudnak pihenni. Bera József, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársa elmondta, gyakrabban okoz problémát, ha a lakótelep szélére telepített adótorony hangját felerősítik a házak. A szakértő hozzátette, az átjátszók telepítésekor mérik a zajt, és ha annak szintje az egészségügyi határértékhez közelít, hangszigetelést vagy más zajcsökkentő intézkedést rendelhetnek el. Előfordul, hogy a konténertől egy méterre akár 65 decibelt is mérnek, ami az országút mellett megengedhető zajszintnek felel meg.
A magas, tájba nem illő oszlopok álcázására már több megoldás létezik: van ahol faszerkezetet ácsolnak, vagy kilátó építésével kötik össze (mint régebben Etyeken), de az is előfordul, hogy fenyőfát utánoz a torony. Ha a városon kívül, zöldterületen építik az átjátszót, a környezetvédelmi felügyelőség minden esetben előírja az oszlop szürkére vagy zöldre festését, gyakran növénytelepítést is kér – számolt be Kiss Enikő, a környezetvédelmi hatóság munkatársa.
A legtöbben az egészségügyi következményektől tartanak. A környezetvédők Varga Andrásnak, a Heidelbergi Egyetem sugárvédelmi szakértőjének tanulmányára hivatkoznak, miszerint az elektromágneses térnek akár daganatkeltő hatása is lehet. Több külföldi kutatás ezt erősítette meg, több pedig annak idegrendszert és a genetikai állományt károsító hatásait emelte ki. A mobiltornyok közelében élők gyakrabban panaszkodnak álmatlanságra, magas vérnyomásra, szívritmuszavarokra vagy szürke hályogra. Bajor és magyar kísérletek pedig arra világítottak rá, hogy a bázisállomás 200 méteres körzetében szokatlanul sok torzszülött csirke és borjú születik.
Kalas György hozzátette, megtévesztő a sugárterhelési határértékekre való állandó hivatkozás, hiszen ezeket a határértékeket elsősorban nem az egészségvédelmi, hanem a műszaki elvárásokhoz igazították. Sajnálkozását fejezte ki továbbá, hogy a mostani alkotmánybírósági döntés csak egyre, a magántulajdon védelmére koncentrált, és nem vizsgálta, hogy a tornyok mennyire sértik az emberek egészséges környezethez való alkotmányos jogát. A megsemmisített rendelkezés nem érinti a már meglévő hírközlési berendezéseket sem. A terület szabályozatlansága jelenleg a mobilcégeknek kedvez: a telepítéshez ugyan a háttérsugárzást mérni nem kell, de nem írnak elő védőtávolságot a lakóépületektől, sőt az egészségügyi intézményektől, óvodáktól, iskoláktól mért kétszáz méteres előírt távot sem igen tartják be. A környezetvédelmi szempontból is fejlett Németországban ezzel szemben például oktatási intézménytől másfél kilométerre nem épülhet torony.
Márton György, a Nemzeti Hírközlési Hatóság szóvivője elmondta, eddig kizárólag a hírközlési hatóság volt jogosult szolgalmi joggal terhelni az ingatlanokat, de ez antennatornyoknál nem volt jelentős, eddig összesen két esetben kellett ezzel élni, kisajátítás pedig sem volt jellemző. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság mostani határozatában kimondta, hogy a távközlési hálózat fejlesztése közérdek.
origo.hu
Orbán Viktor személyesen tárgyalt a nemzetközi sztárprofesszorral – fotó
