A tömegoszlatás módszerétől sokan elborzadtak. Nyilván ön is a híradásokból, a televíziós felvételekből értesült a történésekről, hiszen a vizsgálatok a feljelentések nyomán még az ügyészségen sem kezdődtek el.
– Így van. Hangsúlyozom azonban, hogy az eddig látottakból, hallottakból is levonhatók bizonyos következtetések.
– Mire gondol például?
– A Deák téren és környékén lezajlott eseményekre. Mindenki láthatta, hogy a rendőrök olyan személyt, személyeket bántalmaztak, rugdostak, akik a földön fekve semmilyen ellenállást nem fejtettek ki. Az ilyen magatartás a rendőrségi törvénybe és a büntető törvénykönyvbe ütközik, s ha legfeljebb könnyű sérülést okozott, megvalósítja a bántalmazás hivatalos eljárásban elnevezésű bűncselekményt. Ez a vétség két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
– Milyen megfontolás az alapja ennek a minősítésnek?
– A rendőr az ilyen bűncselekményt akkor követi el, ha jogszerű intézkedés közben jogsértő módszert alkalmaz. Ha tehát azt feltételezzük, hogy az intézkedés megengedett volt, az említett magatartás akkor is bűncselekmény.
– Miként ítéli meg azt, ha a rendőr könnygázgránátot lő be a környező lakások ablakán, vagy az utcán fejmagasságban lövi ki a gumilövedéket?
– Úgy, hogy jogtalan módszert alkalmaz az akár jogszerű fellépés alkalmával. Tehát ezzel is megvalósítja a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményét.
– A televízió-felvételeken azt láthattuk, egyes rendőrök a kamera elé álltak, hogy eltakarják a bántalmazás látványát a nézők elől. Miként vélekedik erről?
– A társaik jogtalan módszereit elfedni igyekvő rendőrök legalább pszichikai bűnsegédei a bántalmazók által elkövetett cselekménynek. Egyéb körülményektől függően akár társtettesnek is minősülhetnek.
– Nemcsak arról volt szó, hogy a rendőrök a feltehetőleg jogos fellépés alkalmával jogtalan módszert alkalmaztak, hanem arról is, hogy ezzel súlyos sérülést idéztek elő. Hírek szerint többen jelenleg is életveszélyes állapotban, kórházi kezelés alatt állnak. Milyen jogi következménnyel járhat ez?
– Szóba jöhet, hogy a rendőrök a bántalmazás hivatalos eljárásban elnevezésű vétség helyett ennél súlyosabb bűncselekményt, a súlyos testi sértés bűntettét valósították meg. Amennyiben ezt megtorlás gyanánt, bosszúból tették, magatartásuk aljas indokból elkövetettnek minősül, büntetésük pedig öt évig terjedő szabadságvesztés. Ugyanígy büntetendő az is, aki maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okoz, vagy a bántalmazást különös kegyetlenséggel hajtotta végre. Az életveszélyt, illetve a halált okozó cselekmény büntetése pedig kettőtől nyolc évig terjedő börtön.
– Mi a helyzet akkor, ha nemcsak az alkalmazott módszer, de már maga a rendőri fellépés is jogsértő?
– Akkor a benne részt vevők magatartását a három évi szabadságvesztéssel büntetendő hivatali visszaélésnek kell tekinteni.
– Gergényi Péter budapesti főkapitány azt nyilatkozta: a parancsokat ő adta ki. Rendőrei nem brutálisan, hanem bátran intézkedtek, és ő megvédi a rendőreit. Vizsgálatot sem indít, még a magát a helyszínen igazoló, súlyosan bántalmazott Révész Máriusz országgyűlési képviselő esetében sem. Szerinte forduljon mindenki a tisztelt ügyészséghez. Miként vélekedik ön a főkapitány magatartásáról?
– A parancsnoki felelősségét elismerő főkapitány büntetőjogi felelőssége felvethető. Jelenleg nem tudjuk, hogy parancsa milyen keretek között szabta meg a jogszerű fellépés módszereit, illetve hogy miképpen ítélhető meg a parancsok törvényessége. A főkapitány felbujtói szerepét azonban vizsgálni kell a jogellenes rendőri intézkedésekkel összefüggésben. Tény például, hogy a rendőrök a tömegoszlatáskor „viperát” is használtak. Ilyen eszköz alkalmazására jogszerűen nincs módja a rendőrségnek.
– Milyen megítélés alá eshet Gergényi Péter magatartása akkor, amikor a jogsértő módszert alkalmazó rendőrök súlyos sérülést is okoztak? Helytálló, hogy nem kell kivizsgálnia, feltárni az ilyen eseteket?
– A főkapitány a hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettét valósítja meg, ha segítséget nyújt ahhoz, hogy az általa parancsnokolt rendőr vagy rendőrök mentesüljenek a felelősségre vonás alól. Különösen így van ez, ha a rendőr magatartása nyolc napon túl gyógyuló vagy maradandó fogyatékossággal járó sérülést okoz.
– Az intézkedő rendőrök azonosítása legyen az ügyészség gondja – mondta Gergényi Péter arra a felvetésre, hogy a bevetett egységek nem viseltek azonosító számot, illetve azonosítójuk állítólag leesett a ruhájukról. Erről mi a véleménye?
– Az azonosító szükséges kellék, anélkül az állampolgár számára a vele szemben fellépő egyén hivatalos személy minősége nem igazolt. Ha a jelvény leesett, azt nyilván megtalálták, hiányát pedig jegyzőkönyvezték. A parancsnoknak emellett tudnia kell, ki milyen feladatot kapott, mit csinált az adott időben és helyen. Ennek eltitkolása nyilván mérlegelendő szempont, amikor azt ítéljük meg, nincs-e szó a parancsnok bűnpártoló tevékenységéről.
– Ön hosszú időn át dolgozott a Legfelsőbb Bíróság büntetőtanácsának elnökeként. Az ítélkezési gyakorlat bizonyára alátámasztja eddig kifejtett szakmai álláspontját.
– Természetesen. Példák sorával tudom igazolni, hogy a bírói gyakorlat az elmondottak szerint ítéli meg a hasonló eseteket. Úgy gondolom, a tényeket fel kell tárni, meg kell vizsgálni, s le kell belőlük vonni a jogállamban szokásos konzekvenciát a rendőrök és a rendőri vezetők magatartását illetően.
origo.hu
Csillagjegyek, akiknek csodás nyaruk lesz
