Merkeléknek nincs okuk az ünneplésre

Egyesztendős múltra tekint vissza a berlini nagykoalíció, és nincs oka arra, hogy ünnepeljen. A kereszténydemokrata–szociáldemokrata szövetség egymást kritizáló és nyilvánosan hangoztatott szólamainak visszhangja kiábrándító: a polgárok között egyre erősödik a meggyőződés, hogy – hasonlóan a Schröder-kabinethez – a Merkel-kormány sem képes az égető problémák megoldására, a sokat hangoztatott reformok kidolgozására.

Amíg regnálásának száz napja után Angela Merkel látványos külpolitikai sikerekkel billentette a maga javára a népszerűség mérlegét, most magas árat kénytelen fizetni a belpolitikai viszályokért. A CDU/CSU-ra pillanatnyilag a szavazópolgároknak mindössze harminc százaléka szavazna, szemben az SPD-t támogató harminchárom százalékkal. Ilyen gyors iramú mélyrepülés mindeddig egyetlen kormányfőt sem sodort magával.
Nincs olyan reggel, hogy a napi sajtót olvasó németek ne a nagykoalíció veszekedésének híreivel találják szemben magukat. Szembetűnő, hogy nemcsak a CDU/CSU és az SPD hangadói civakodnak, hanem Edmund Stoiber bajor miniszterelnök sem rejti véka alá véleményét, hogy nem ért egyet a berlini kormánypolitikával.
A tavaly ősszel lezajlott soron kívüli parlamenti választás hatására létrejött nagykoalíció arra a reményre támaszkodott, hogy sikerül kiegyenlíteni a kereszténydemokrata tartományi miniszterelnökök nyomasztó fölényét a Bundesratban és biztosítani a kormánynak a megfelelő mozgásszabadságot, az elodázhatatlannak minősített reformok megvalósítását. Egy esztendő elteltével azonban a kellemetlenkedés, a bosszúság tért vissza.
A kancellár asszony és csapata elkövette azt a taktikai hibát, hogy a kormány működőképességének első számú próbaköveként az egészségügyet állította előtérbe, holott tudnia kellett: ennek megreformálása jelenti a legnehezebb feladatot, hiszen a nagykoalíció pártjainak nézetei merőben ellentétesek. Éjszakákba nyúló tárgyalások után sikerült ugyan a „sarokadatokban” megegyezni, de azóta végeláthatatlanul sorakoznak egymás mellé az átalakítási javaslatok, bírálatok.
Az egészségügy reformját kísérő vihar hullámai alig csillapodtak, amikor újabb vitatémák kerültek felszínre: a hazai atomerőművek leállításának a kérdése és a tartósan szociális segélyből élő emberek rákényszerítése, hogy munkát vállaljanak. A jobboldali elképzeléseket az SPD máris elvetette.
Aligha véletlen tehát, hogy a nagykoalíció eddigi tevékenységét a Der Spiegel szalagcímében „A nagy kontármunkának” nevezte.