Népszavazás Szerbiában

Szerbia ma és holnap – kivételesen két napon át – az alaptörvényéről szavaz. Az új alkotmány – amelyet a belgrádi parlament már ellenszavazat nélkül elfogadott – a milosevicsi alkotmányt váltaná fel.
Ahhoz, hogy a referendum sikeres legyen, a 6,6 milliós választótestület több mint felének – pontosan 3 319 693 polgárnak – kell igent mondani az új alkotmányra. A legutóbbi közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a méreteiben a milosevicsi időket idéző propaganda-hadjárat megteszi a magáét, s sikerül ilyen többséget biztosítani az új alkotmánynak, amely alaposan megosztotta Szerbiát. Az okmány magán viseli a pártkompromisszumok minden hátrányát. Hiszen megszövegezésében a radikálisok éppen úgy részt vettek, mint a szintén ellenzéki demokraták, vagy a kormánykoalíció tagjai. Ha nem tettek volna eleget a radikálisok követeléseinek, az okmány elfogadásának nem lenne esélye. Az alkotmányt hevesen ellenző kisebb pártoknak és civil szervezetek többségének felhívásait elnyomja a propaganda hangja. Elsősorban a vajdaságiak elégedetlenek az alaptörvény szövegével, főleg azzal, ami a tartományra vagy a kisebbségekre vonatkozik, ám azt mindenki belátja, hogy az előző okmányhoz képest az új előrelépést jelent, ám távol áll attól, amit egy ilyen okmánytól elvárnának azok, akik Szerbiát – a közelmúltjával szakító Szerbiát – az EU felé vezető úton szeretnék látni.
A Demokrata Párt és a vele tartó európai irányultságú pártok – amelyek az igen táborához csatlakoztak – a törvény nagy előnyének tartják, hogy nem lesz már annyira bebetonozva, mint Milosevicsék alkotmánya, s nem kell kompromittáló kompromisszumokat kötni a szélsőséges politikai erőkkel, hogy a későbbiek folyamán ezt az új – még el sem fogadott – alkotmányt egy korszerűbbel váltsák fel. Ahhoz ugyanis akkor már csak kétharmados parlamenti többség kell.
A vajdasági magyarok hangulatából ítélve az alkotmánynak a kisebbségek lakta vidékeken elutasításban lesz része. Erre szólította fel a magyarokat a négy vajdasági magyar pártból három. A legnagyobb, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a polgárok belátására bízta a döntést, ám azt sugallta, hogy az igen jobban megfelel érdekeiknek. Maga Kasza József, a VMSZ elnöke tegnapi sajtóértekezleten jelentette be, hogy ő személy szerint igennel fog szavazni a referendumon. Ezt megelőzően megismételte pártja állásfoglalását, hogy az alkotmány számos hiányosságot tartalmaz, de ugyanakkor végleges szakítást is jelent a milosevicsi rezsimmel.
A koszovói albánok nem szavaznak az alkotmányról, amely a preambulumban mondja ki – s emiatt hozta meg a parlament sebtében, vita nélkül ezt a már-már oktrojált alkotmányt –, hogy Koszovó Szerbia része. Erre kell most Szerbiának igent vagy nemet mondania.