Nincs mozgástér a költségvetésben

A szakszervezetek hiába kérték a kormányt, hogy a gazdasági egyensúly helyreállítása mellett vegye figyelembe a társadalom tűrőképességét is, a pénzügyminiszter szerint nincs érdemi mozgástér a jövő évi költségvetésben. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a szociális partnerek nem tettek konkrét javaslatot a jövő évi bérajánlásra, csak az biztos: a szakszervezetek keveslik, a munkaadók pedig sokallják a kormány négyszázalékos reálbércsökkenést eredményező ajánlatát.

A konvergenciaprogram teljesítése, az államháztartási hiány csökkentése és a strukturális reformok határozzák meg, illetve határolják be a jövő évi költségvetést – derült ki Veres János OÉT-ban tett ismertetőjéből. A pénzügyminiszter szerint a megfogalmazott célok teljesítése miatt nincs érdemi mozgástér a büdzsében, a magánnyugdíj-korrekció nélküli államháztartási hiány jövőre nem lehet több a GDP 6,8 százalékánál és nem jöhet szóba az adórendszer átalakítása sem. Veres közölte, az elmúlt időszak történései miatt a befektetők bizalma néhány hét alatt több száz milliárd forint kiadástöbbletet, de ilyen mértékű kiadáscsökkenést is jelenthet attól függően, hogy milyen kamatokkal lehet vevőket találni az állampapírokra. Ezért arra kérte a szociális partnereket, ne tegyenek a 6,8 százalék feletti, illetve a korábbi éveknél jóval magasabb, kétszázmilliárd forintos tartalék felhasználására vonatkozó javaslatokat. Veres azt ígérte, hogy a szeptemberi, illetve a januári adó- és járulékszigorításokon felül nem kell többletterheket vállalni.
A „szűkös esztendőt” ígérő költségvetés kapcsán a szakszervezetek figyelmeztették a kormányt, hogy a gazdasági egyensúly helyreállítása mellett vegye figyelembe a társadalom terhelhetőségét is. A politikai konfliktustól eltekintve az érdekvédők hangsúlyozták, már most érezhető a szociális elégedetlenség. Kiemelték: a reformokról, különösen az egészségügyéről nincsen érdemi egyeztetés és rámutattak, hogy a reformokhoz többletforrásokra, nem pedig elvonásokra van szükség.
A munkaadók kifogásolták, hogy a költségvetés foglalkozik a közigazgatás, a közoktatás, a felsőoktatás és az egészségügy reformjával, a foglalkoztatás, a szakképzés, a felnőttképzés strukturális reformjáról azonban egy szó sincsen. A büdzsé alig számol a foglalkoztatás növekedésével – mindössze 12 ezer új munkahelylyel –, noha a gazdaság és az adók problémája (kevesen fizetnek sokat) csak így lenne megoldható. A munkáltatók kevesellték, hogy a 2007–2010 közötti időszakban a felhasználható nyolcezermilliárd forintnyi uniós forrásból csak négyezermilliárd forintot pályázna meg a kormány, jövőre mindössze 615 milliárdot. A kormány az OÉT-ban is bejelentette a jövő évre vonatkozó bruttó 6–6,5 százalékos bérajánlatát, ami négyszázalékos reálbércsökkenést eredményez a versenyszférában. A szakszervezetek elfogadhatatlannak nevezték az elképzelést, ugyanakkor sem ők, sem az ajánlatot sokalló munkaadók nem tettek konkrét mértékre javaslatot.