Támadnak a revizorok

Lendületben a vagyonosodási vizsgálatok – tehetné közhírré az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), bár nem valószínű, hogy e bejelentésével a népszerűségi listák élére ugrana. Az adószabályozás szigorodása komoly dilemmát okoz a vállalkozásoknak: bárhogyan lépnek, gyanússá válhatnak a revizorok szemében.

Amennyiben az APEH levélben szólít bennünket fel arra, hogy tárjuk elé, az utóbbi öt évben milyen értékes tárgyakat – gépkocsikat, lakásokat, házakat – vásároltunk, jó eséllyel vagyonosodási vizsgálat áldozatává váltunk. Az adóhatóság ilyenkor arra is kíváncsi, hogy futotta-e drágább utazásokra vagy megtakarításokra. A dokumentumok alapján az APEH becsléssel állapítja meg, hogy a bevallott, az adómentes és a bevallási kötelezettség alá nem eső jövedelmekből telhetett-e minderre. S nem ajánlatos bármiről is „megfeledkezni”. Az adózó ugyanis „teljességi” nyilatkozatot tesz, és utólag nem védekezhet azzal, hogy kiment a fejéből a tavalyi karibi körút. Bár az utazások nyomon követése igen problematikus eleme a vizsgálatoknak, az adatok többsége házon belül hull a revizorok ölébe: 2007-től az illetékhivatalok „bekebelezésével” az APEH kezeli az autó-, lakás- vagy házvásárlások adatait, de az ellenőrök könnyedén hozzáférnek a gépkocsi- és földhivatali nyilvántartásokhoz, valamint a bankszámla-forgalomhoz is.
A revizorok lendületét hivatott biztosítani az is, hogy szeptember 15. óta az adózó már nem léphet fel szabadon az adóhatóság eljárása ellen. Korábban, amikor a revizorok az adatok alapján túl szerénynek ítélték a bevallott adóalapot, a vizsgálat alá vont személy még eredménnyel állíthatta, hogy az eltérés egy másik adózóval fennálló kapcsolatnak köszönhető, legyen az hivatalos szerződés vagy baráti kölcsön. Az őszi módosítás óta azonban az adóhatóság ilyenkor a másik fél helyzetét is górcső alá veszi. Sőt az ilyen próbálkozásokat a jogszabályok ezentúl az ellenőrzés akadályozásának tekintik, ami akár kétszázezer forintos bírságot is maga után vonhat. Egyelőre azonban úgy tűnik, sokan a bosszú lehetőségének tekintik a vagyonosodási vizsgálatok növekvő számát, lapértesülések szerint ugyanis az utóbbi időben másfélszeresére nőtt az állampolgári bejelentések száma. Igaz, a vagyonosodási vizsgálatok célpontjai lehetnek a százmillió forintnál drágább házakról szóló luxusadó-bevallások is.
A lebukás veszélyével járhatnak a tagi kölcsönök is. Az új törvények szerint a 2006. június 9-e előtt keletkezett tagi hitel elengedéséből képződő nyereséget is csupán tízszázalékos osztalékadó terheli az idén. Az adóhatóság reméli, hogy a kedvező lehetőség révén eltűnnek a tagi hitelek, amelyeket a cégek előszeretettel vetnek be a jövedelem eltitkolása végett. Az APEH szemében ugyanakkor gyanús lehet az, ha egy cégnél hirtelen komoly tagi kölcsönöket fizetnek vissza, amennyiben viszont marad a hitel, a revizorok arra kereshetik a választ: honnan származik a kölcsön fedezete.
Hasonló dilemmát okoz a kétszeres járulékalap bevezetése. Anynyit már lehet tudni, hogy 83 500 adózó élt a minimum járulékalap elleni bejelentés lehetőségével, az azonban még nem derült ki, hogy ez hány dolgozót is takar. Gondot okoz azonban, hogy a revizorok szemében gyanús lehet, ha egy cég nem kéri a mentességet. Hiszen ebből az következik, hogy a dolgozók korábban is legalább bruttó 125 ezer forintot kerestek, ám ezt nem vallották be. Gyanút válthat ki az is, ha a vállalkozás él a járulékalap elleni bejelentéssel. Utóbbi ugyanis arra utalhat, hogy meg akarják úszni a 62 500 forintnál magasabb valós keresetek utáni adó- és járulékfizetést.
Gazdasági szakemberek szerint a minimum járulékalap hatására máris kezdetét vette a trükközés. A Napi Gazdaság úgy értesült, hogy sokan jelentik át a napi nyolc órában ténykedőket napi négy órára, vagy leépítik, majd visszabérlik a dolgozókat. Szaporodhat az alvállalkozók száma is, ám szorult helyzetekben végleges elbocsátások is lehetnek. Kétséges tehát, hogy az új szabályozás csökkenti vagy növeli a feketegazdaság arányát.