Sólyom: Eltűnt a zöldhóbortosság

A hét végén immár 17. alkalommal tartották meg a Környezet- és Természetvédő Szervezetek Országos Találkozóját. Bár az eseményen Persányi Miklós szakminiszter mellett Szili Katalin házelnök és Sólyom László köztársasági elnök is méltatta a civil szféra erőfeszítéseit, a zöldek szerint még mindig sok ütközőpont van az állami és a civil szféra között.

A március 15. és 18. között Kecskeméten megrendezett négynapos zöldforgatagon 320 szervezettől mintegy 530 szakértő és amatőr környezetvédő tanácskozott a legégetőbb környezeti problémákról. Bojtos Ferenc, a társszervező Csemete Egyesület elnöke elmondta, az agrár-környezetvédelem, a klímapolitika, a készülő nemzeti parki törvény és az erdészeti igazgatás változása mind ütközőpont az állami és a szakmai civil szféra között. A társadalmi szervezetek több mint 160 delegáltat szavaztak be a mintegy 90 bizottságba, ám sajnálatos, hogy ezek közül mindig van tíz olyan, ahol nem kíváncsiak a zöldekre, mert vagy össze sem hívják a szakmai testületet, vagy az érdemi döntés utánra halasztják az egyeztetést. Többen arról számoltak be, hogy a beruházások és a jogszabálytervezetek előkészítésénél az utolsó pillanatban vonták be őket a véleményezésbe, vagy csak angol nyelvű anyagot kaptak. További gond a támogatási források beszűkülése, a környezeti nevelő szervezetek a fennmaradásukért küzdenek.
Sólyom László szerint a környezetvédelmi mozgalom változik, ma már létszámában, struktúrájában, szakosodásában jelentős tekintéllyel bír, komoly szakmai tevékenységgé alakult. – A mozgalomból eltűnt a hóbortosság, nemzetközi kapcsolatai, nyert és vesztett ügyei komoly változást hoztak a zöld szervezetek életében, elismertségében – fogalmazott előadásában a köztársasági elnök, aki hangsúlyozta, hogy minden segítséget próbál nekik megadni, korlátozott lehetőségei ellenére. Változásként értékelte, hogy a korai időszak protestáló mozgalma mára előrenéző, tervező s a jövő generációért felelősséget vállaló szervezetté alakult. Sólyom László kiemelte, hogy a zöld- mozgalmaknak még mindig egyfajta „szabadságküzdelmet” kell folytatniuk az információszerzés területén, amelynek ma már legnagyobb gátja az üzleti szféra. – A paksi atomerőmű körüli titkolózás jó példa erre – mondta. Sólyom László beszélt arról is, hogy az állam által létrehozott civil szervezetek „szörnyszülöttek, jó trükkök, de nem mind rossz, mert vannak kivételek is”.
A részvevőket köszöntötte Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, aki kiemelte, hogy a következő hét évben kétezermilliárd forint pályázati lehetőség áll a környezet- és természetvédelem rendelkezésére a különböző uniós forrásokból. – Ha megfelelően használjuk fel a támogatásokat, akkor ennek meg kell látszania Magyarország környezeti állapotán – tette hozzá a miniszter.